Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
22 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám 14 12 j? 10 S 8 7,3 12 12,6 9,95 10,48 8,1 8,6 12,5 10,92 9,75 8,85 c 6 0,12 0,13 0,11 0,09 0,14 0,12 0,18 0,12 február 0,15 március 0,12 április július augusztus szeptember október november december január e Duna ■ 9/A kút ■ 9.sz. kút 4. ábra. Oldott oxigén koncentráció a Dunában és a vizsgált kutakban Figure 4. Concentration of dissolved oxygen in the Danube River and in the investigated wells 0,2 május A helyszíni mérés folyamán a legnagyobb gondosság ellenére is beoldódhat ekkora mennyiségű oxigén, sőt az oxigén beoldódása már a kútban megkezdődhet. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az oldott oxigén nem jelenik meg a kutakban, ez egyébként egyezik az üzemeltető korábbi tapasztalataival. Ahhoz, hogy az oldott oxigén hiányára elfogadható magyarázatot találjak mindenképpen fontosnak tartottam meghatározni a kutakban a parti szűrt víz arányát. Parti szűrt víz arány meghatározása A parti szűrésű kutak vize a felszíni víztestből származó szűrt víz és a felszín alatti talajvíz keveréke. A két vízforma aránya fontos tényező, hiszen ez meghatározza a vízminőséget, amelyet a vízkezelő technológia tervezésekor figyelembe kell venni. Annak ellenére, hogy a felszíni víztest vízállásának, a vízbázis korának, kihasználtságának, valamint a kutak állapotának függvényében ez az arány változhat, a szűrtvíz-arány meghatározása egyáltalán nem rutinfeladat, sőt tapasztalataim alapján meglehetősen ritkán végzett vizsgálat. A felszín alatti vizek eredete és áramlása matematikai modellek segítségével is becsülhető, de emellett rendelkezésünkre áll olyan módszer, amely természetes nyomjelző izotópok jelenlétére épít. A S2H és a ö'H, valamint a 8lsO és 5160 - nehéz és könnyű - stabil izotópok arányának meghatározása információt nyújthat a felszín alatti - így a parti szűrésű - vizek eredetéről (Deák és társai 2011). A stabil izotópok jellemzője, hogy soha nem bomlanak el és eltérő neutronszámukból adódó tömegkülönbségüknek köszönhetően különböző környezeti körülmények között eltérően viselkednek. A hidrogén és oxigén stabil izotópok környezeti előfordulásának arányait az 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat. A hidrogén és oxigén stabil izotópok előfordulásának aránya a környezetben Table 2. The rate of hydrogen and oxygen stable isotopes in the environment Elem Izotóp Gyakoriság (%) Hidrogén S'H 99,98 82H (D) 0,0156 Oxigén 8I60 99,762 8170 0,038 8'*0 0,2 A stabil izotópok eltérő viselkedésének köszönhetően más izotóparány mérhető a levegőben, a frissen lehullott csapadékban, az édesvízben, a tengervízben, vagy a permafroszt jegében. Az izotóparány vizsgálatának módszerével meghatározható tehát a felszín alatti víz összetétele, eredete és kora is. A bajai parti szűrésű vízbázis kútjai által termelt víz eredetét ezidáig nem tárta fel kutatómunka. Mivel a vízbázison jelenleg működő 8 db kút kapacitása között jelentős eltérés mutatkozik, feltételezhető, hogy az egyes kutak szűrt víz-aránya is eltérő. Hasonlóképpen változhat a vízarány a Duna vízállásának függvényében. Magasabb vízállás esetén a partfalra nehezedő vízoszlop nyomása nagyobb lesz, így a beszivárgó víz mennyisége is emelkedni fog. A folyó tartósan alacsony vízállása esetén viszont a lecsökkent partoldali nyomásnak köszönhetően megemelkedik a háttérvíz aránya a kutakban. Az összes kút vizsgálata több, eltérő Duna vízállás mellett időigényes, logisztikai és pénzügyi szempontból is nehezen kivitelezhető lett volna, ezért a vizsgálathoz két eltérő vízhozamú kutat vizsgáltam a Duna közepes vízállása mellett. A bajai vízbázis 9. számú kútja kisebb vízhozamú, míg a 9/A jelű kút nagyobb vízhozamú. Referencia mintavételi pontnak a Duna egy jól meghatározható pontját választottam közvetlenül a vízbázis mellett, valamint egy, a vízbázis közelében található magánkézben lévő talajvízkutat. A kutak és a felszíni mintavételi pont mintavételkori (2021. május 18.) alapvető adatait az 1. táblázat tartalmazza. A két vízmű termelőkút vízhozamában tehát valamivel több, mint kétszeres különbség mutatkozik. A felszíni víz mintavételi pontjaként a Duna 1481,2 fkm-én található hajózási bóját jelöltem meg, a mintavétel a bójához rögzített csónakból történt. A talaj vízkútról a talpmélységen kívül nem állt más adat rendelkezésemre, de kialakításából, illetve a folyótól való távolságából adódóan egyértelműen talajvízkútnak minősül, abban a folyóból származó víz aránya elhanyagolható.
