Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
11 Knisz J. és Vadkerti E.: A klímaváltozás hatása a szerves mikroszennyezők előfordulására A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálatnál (Chemical Abstract Service, CAS) több mint 100 millió kémiai vegyületet tartanak nyilván, mely naponta kb. 4 000 újabb vegyülettel növekszik. Az Európai Vegyianyag Ügynökségnél több mint 140 000 vegyületet regisztráltak ipari felhasználásra, melyek nagy részéről nem tudjuk biztosan, hogy elég biztonságosak-e (Clarke és Smith 2011). Bár ökotoxikológiai vizsgálatokkal és kockázatelemzési módszerekkel meg lehet jósolni egy vcgyület környezeti hatását, ezek jellemzően akut hatások, hosszú távú hatásukat nehéz előre jelezni. A használatból kivont vegyületeket biztonságosabbnak tartott vegyületekkel igyekeznek helyettesíteni, azonban idővel ezekről is kiderülhet, hogy nem sokkal kevésbé károsak, mint a kivont vegyület. A kémiai szektor globális tendenciáit figyelve feltételezhető, hogy a kémiai vegyületek kibocsátása folytatódni fog és még tovább fog emelkedni. Emiatt, a jelenleg ismert vegyületek mellett meg kell próbálni megjósolni a jövőbeni szennyezőanyagok kockázatát is. A társadalmi és technológiai fejlődések, valamint a klímaváltozás feltételezett jövőbeni hatásainak figyelembevételével fel lehet készülni, mely már ismert, illetve új szennyezőanyag csoportok azok, amelyekre különösen figyelni kell a jövőben (Búnké és társai 2019). A klímaváltozás a fentiekben emlitett szélsőséges időjárási viszonyok mellett közvetett hatásokkal is rendelkezik, például a népesség egészségére. Ez a légszennyezettségen, a betegségek vektorainak terjedésén, élelmiszerhiányon keresztül, alultápláltsághoz, migrációhoz és mentális betegségekhez vezethet (Watts és társai 2015). A hőmérséklet változása, az áradások, aszályok és a vízhiány problémája a vízben található szennyezőanyagok előfordulását, viselkedését, koncentrációját is befolyásolja. A csapadék mennyiségi változása közvetlenül hat a hígulási térfogatokra, így a koncentrációk térbeli és időbeli változásaira. A klímaváltozás a szennyezőanyagok szállítására, a különböző ökoszisztémák közötti áramlásukra, átalakulásukra is hatással van (Búnké és társai 2019). Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, röviden áttekintjük, hogy az egyes klímahatások milyen módon befolyásolják a szerves mikroszennyezők környezeti sorsát. Vízhiány és aszály A klímaváltozás hatására egyes területeken a vízhiány és az aszályos időszakok gyakorisága növekedni fog, melyek negatívan befolyásolják a folyók áramlási viszonyait és kémiai minőségét. A szennyezőanyag kibocsátás menynyiségének változása nélkül is a vízhiány a tápanyagok és szerves mikroszennyezők, pl. peszticidek, gyógyszermaradványok, hormonhatású vegyületek koncentrációnövekedését eredményezi, az aszályok a hígulás mértékét csökkentik (Búnké és társai 2019). Amennyiben a vízhiány erősödik, a tisztított szennyvíz újrahasznosítása egyre fontosabb szerepet kap. A hagyományos szennyvíztisztítási technológiák nem alkalmasak a legtöbb szerves mikroszennyező eltávolítására, így a szennyvíz nem megfelelő technológiával való újrahasznosítása egyes mikroszennyező anyagok környezeti előfordulásának növekedését, táplálékláncba kerülését segítheti. Esőzések, áradások Az extrém időjárási események, pl. intenzív esőzések befolyásolják a folyók áramlását, hirtelen megnő a vízhozam, mely nagyobb nyíróerő változást jelent. Ez az üledék felkavarását, majd víztározókban, tavakban való leülepedését okozhatják. A hirtelen nagy esőzések és áradások új szennyezőket, peszticideket mosnak a felszíni vizekbe az elárasztott szennyvíztelepekről és mezőgazdasági területekről. Például az atrazin, imidakloprid és karbaril peszticidek koncentrációja növekedett a vihar intenzitásának növekedésével (2 éves, 25 éves és 100 éves viharok esetén) (Chiovarou és Siewicki 2008, Búnké és társai 2019). A szennyezett víz az árterek és felszíni vizek mellett a felszín alatti vizekbe is bejuthat, vagy mezőgazdasági területeken is lerakodhat, ahonnan a szennyezőanyagok az élelmiszerekbe kerülhetnek. Hőmérsékletemelkedés A klímaváltozás hatására a kis vízfolyások hőmérséklete feltehetően emelkedni fog, amely a növekvő szennyezőanyag koncentráció mellett további stresszt jelent a vízi élőlények számára. A magasabb hőmérséklet befolyásolja a szerves mikroszennyező anyagok környezeti sorsát, lebomlását, szállítását, bioakkumulációját is. Egyes szenynyezőanyagok hatékonyabban fognak lebomlani a megnövekedett hőmérséklet miatt, mások átalakulása több toxikus, bioaktív mellékterméket eredményezhet. A vízhőmérséklet emelkedése a légzési ráta emelkedését eredményezi a megnövekedett metabolikus aktivitás és csökkent oldott oxigén koncentráció miatt, ami növeli a szennyezőanyagfelvételt a kopoltyún keresztül (Schiedek és társai 2007). A napsugárzás intenzitásának növekedése a kémiai vegyületek fototranszformációjának erősödését eredményezi, amelynek előnyös hatásai lehetnek azon vegyületeknél, amelyek degradációja végbemegy UV hatására, azonban bizonyos vegyületek átalakulási termékei toxikusabbá válnak a fotokémiai transzformációk során. Például a diklofenák nem-szteroid gyulladáscsökkentő UV hatására a kiindulási anyagnál stabilabb és toxikusabb vegyületté alakul (Schmitt-Jansen és társai 2007), de a naproxen átalakulási termékeiről (Cory és társai 2019) és számos egyéb vegyületről is kimutatták, hogy nagyobb toxicitással rendelkeznek a kiindulási vegyülethez képest (Bergheim és társai 2014). Egészség A klíma változásának hatásai veszélybe sodorják a globális egészség és fejlődés terén az elmúlt 50 évben elért eredményeket (Watts és társai 2015). A felmelegedéssel összefüggő környezeti változások feltehetően növelni fogják a főként északi féltekére jellemző krónikus betegségek előfordulását, mint pl. szív-érrendszeri, légúti, és mentális betegségek (2. ábra). Ez magával hozza a megnövekedett gyógyszerhasználatot értágítókból, véralvadáscsökkentőkből, gyulladásgátlókból, antidepresszánsokból és fájdalomcsillapítókból, mely növekvő környezeti kibocsátást eredményez (Búnké és társai 2019). A klíma változása a patogének és vektoraik megjelenését eredményezi olyan területeken, ahol korábban nem voltak jellemzőek. Új betegségek megjelenése további gyógyszerhasználatot, ezáltal környezeti kibocsátást is jelent. Az
