Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
83 Harasztiné Hargitai R., Somogyi V.: Körkörösség mértékének számítási lehetősége és nehézsége az élelmiszeriparban lőnél a bemeneti oldal javulhat. Ezért fontos az ágazatok közti kapcsolódási pontok feltérképezése, majd az ipari szimbiózis kialakítása. A CEIP jól idomul ehhez a szemlélethez, a kérdésfelelet útján nagyobb a szabadságunk, és célfelhasználói területet is választhatunk, ha a folyamatos fejlődés mellett döntenek. Teljes körforgásosság azonban fogyasztási termékeknél nem elvárható, mivel a termék alapanyaga „használat” után nem visszaforgatható. Mindkét számításnál megmutatkozik, hogy a termelésnek és a termék sorsának minden eleme fontos. Például az MCI a termékbe beépülő 3%-os víztartalom miatt nem képes az átmeneti állapotból kiszabadulni, míg a veszteségeket figyelembe véve a teljes körkörösség megközelíthetővé válik (0,915). A számítások megmutatták, hogy a mutatókat eredetileg nem fogyasztási, hanem tartós termékekre tervezték. Ennek ellenére kismértékű átalakítással alkalmassá válhatnak a vízkör mérésére, melyhez célszerű a mutatók előnyös tulajdonságait kombinálni. ÖSSZEFOGLALÁS A fenntartható fejlődés szem előtt tartása mellett a körforgásos gazdaságra való törekvést ösztönöznünk kell minden ipari szektorban, melynek kiváló eszközei a szabadon hozzáférhető mutatók. Ennek ellenére felhasználhatóságuk korlátozott, többségük a termelőiparban könnyebben alkalmazható. A mikroszintű indikátorok az alapját képezik egy komplex rendszernek, mely az Ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság összefonódását jelenti. Ha e kettő összekapcsolódása megtörténne, a fenntarthatósági célok is hatékonyabban teljesülnének. Ennek az útnak az elején járunk, ezt mutatja a mi esettanulmányunk is, mely a fogyasztási cikkek és az alapanyagnak tekintett víz oldaláról közelíti meg a körforgásos gazdaság megvalósítását és mérését. A lineáris gazdaságból való kiugrás az élelmiszeripar területén a legnehezebb feladat, melyet számításaink is alátámasztanak. A biológiai ciklus számokban nem vagy nehezen kifejezhető, a fogyasztási szokások minden esetben kismértékű bizonytalanságot adnak az eredményekhez, de az emberi tényezőt nem hagyhatjuk ki az egyenletekből. Az általunk vizsgált mutatók mindegyike jól mutatja, hogy a technológiába azon a ponton érdemes beavatkozni, mely a legnagyobb mértékben járul hozzá a körforgásjavulásához. Például a csomagolóanyagok újrahasznosítása inkább PR értékkel rendelkezik, míg a vízfogyasztás visszaszorítása, a hulladékok újrahasználata és újrahasznosítása látványos eredményt hozhat, de nem következik belőle a fogyasztók fenntarthatóbb termékek felé fordulása. Ugyanígy befolyásolja a számításainkat, hogy hol húzzuk meg a rendszerhatárokat. Javasoljuk, hogy a különböző módszereket kombinálva alkalmazzuk, így részletgazdagabb és valóságot pontosabban leíró eredményeket kapunk. Ezt támasztja alá a CEIP és az MCI módosítása is, mert a víz bevonása csökkenti a körkörösség mértékét, ezáltal jobban szemlélteti az élelmiszeripar lineáris jellegét. Az eltérő esetek tanulmányozása rámutatott, hogy a CEIP önmagában nem alkalmas a finom változtatások bemutatására. Az MCI számításai ezzel szemben a termékfejlesztés kisebb változásait is képes kezelni, de az élelmiszeripari technológiáknál az anyagveszteségek kiegészítésével javasoljuk elvégezni az összehasonlításokat. Továbbá hiányosságnak tekintettük, hogy ebbe a mutatóba az energia vonal sincs beillesztve, ami tovább növelné a felhasználási szabadságot. Az eredményeink alapján javasoljuk, hogy a mutatókat olyan formában fejlesszék tovább, melybe integrálhatók azok az elemek is, melyek egy-egy szektor számára kiemelt jelentőségűek. Például a fogyasztási szokások, vízfelhasználás, energiafelhasználás, a biológiai és a környezeti feltételek. IRODALOMJEGYZÉK ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (2018). 54338-9- 40/2018. számú Egységes Környezethasználati Engedély http://www.atev.hu/ Bahn-Walkowiak, B., S. Steger (2015). Resource Targets in Europe and Worldwide: An Overview. Resources, Volume 4(3), pp. 597-620. Bassia, F., J. G. Dias (2019). The use of circular economy practices in SMEs across the EU. Resources, Conservation and Recycling, Volume 146, pp. 523-533. Cayzer, S., P. Griffiths, V. Beghetlo (2017). Design of indicators for measuring product performance in the circular economy. International Journal of Sustainable Engineering, Volume 10, pp. 289-298. Circle Economy (2018). The CIRCULARITY GAP report - An analysis of the circular state of the global economy. https://bfc732f7-80e9-4bal-b429-7f76cf51627b.filesusr.com/ugd/ad6e59_c497492e589c43 07987017fD4d7af864.pdf Circle Economy (2019). The CIRCULARITY GAP report - An analysis of the circular state of the global economy. https://www.legacy.circularity-gap. world/ Circle Economy (2020). The CIRCULARITY GAP report - An analysis of the circular state of the global economy. https://assets, websitefiles. com/5el 85aa4d27bcf348400ed82/5e26ead616b6d 1 d 157ff4293_20200120%20-%20CGR%20Global%20- %20Report%20web%20single%20page%20- %20210x297mm%20-%20compressed.pdf Circle Economy (2021). The CIRCULARITY GAP report - An analysis of the circular state of the global economy. https://www. circularity-gap. world/2021 de Oliveira, C. T, T. E. T. Danlas, S. R. Soares (2021). Nano and micro level circular economy indicators: Assisting decision-makers in circularity assessments. Sustainable Production and Consumption, Volume 26, pp. 455- 468. Ellen Mac Arthur Foundation (2016). The Circular Design Guide, http://circulardesignguide.com/ European Commission (2015). Closing the Loop - an EU Action Plan for the Circular Economy. https://eurlex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?uri=CELEX:52015DC0614 Government of China (2008). Circular Economy Promotion Law. http://www.lawinfochina.com/display. aspx?id=7025&lib=law Jabbour, A. B. L. d. S., C. J. C. Jabbour, C. Foropon, M. Godinho Filho (2018). When titans meet - Can industry 4.0
