Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
75 Körkörösség mértékének számítási lehetősége és nehézsége az élelmiszeriparban Harasztiné Hargitai Réka, Somogyi Viola Pannon Egyetem, Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratórium, Veszprém, Egyetem u. 10. (E-mail: hargitai.reka@mk.uni-pannon.hu) Kivonat A körforgásos gazdaság (CE) kialakításának lehetőségeit és a körforgás mérését számos kutatás támasztja alá. A vizet azonban nem tekintik nyersanyagnak, a számítások nem veszik figyelembe a vízpazarlást annak ellenére, hogy a vízkészletek megóvása a fenntarthatósági célok teljesüléséhez járulhat hozzá. Kutatásunkban megvizsgáltuk a körforgásos gazdasághoz alkalmazott mutatókat, szem előtt tartva a vízkörforgás mérésének és kialakításának lehetőségét. Két indikátort vizsgáltunk részletesebben, először az eredeti számítási lépéseket figyelembe véve, majd átalakítottuk őket a vízkörforgás mérésére. A vizet, mint alapanyagot illesztettük be a kérdőív jellegű CE Indicator Prototype (CEIP) és a termék központú Material Circularity Indicator (MCI) számításába. A mutatók tesztelésére esettanulmánynak egy élelmiszeripari vállalatot választottunk, mely kiváló példa a lineáris rendszerekre, mivel a számos megkötés miatt a körforgás nehezen megvalósítható. Kutatásunk célja a már rendelkezésre álló indikátorok átalakítása oly módon, hogy az kövesse a körforgásos gazdaság szempontjait, ötvözve a vízkör mérésével, és a későbbiekben kiegészítve a fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérésével. A CEIP előzetes felmérésre alkalmas, a vízben található szennyeződések visszaforgatását még kezeli. Az MCI az életciklus értékelésbe is beépült, és logikai felépítése miatt a víz, mint alapanyag integrálható a módszertanba. A módosított indikátorok lehetővé teszik, hogy a cég a víz újrahasználati stratégiáját átgondoltan tudja kezelni, ennek elősegítésére egy komplex indikátort javaslunk létrehozni, mely tartalmazza a vizsgált indikátorok előnyeit. Kulcsszavak Körforgásos gazdaság, baromfifeldolgozás, indikátor, Material Circularity Indicator, CE Indicator Prototype.______________________ Possibility and difficulty of calculating the degree of circularity in the food industry Abstract Options for developing a circular economy (CE) and measuring the circularity are corroborated by various researches. However, water is not considered as a raw material, the calculations do not take into account wasting the water, even though the conservation of water resources can contribute to the achievement of sustainability goals. In this research, the applied indicators of the CE were examined, keeping in mind the possibility of measuring and designing the water cycle. Two indicators were investigated in more detail, first considering the original calculation steps, then modifying them to measure the water cycle. Water was included as a raw material into the converted calculation of the questionnaire-type CE Indicator Prototype (CEIP) and the product-centred Material Circularity Indicator (MCI). To test the indicators a poultry processing company as a case study was chosen, which is an excellent example of linear systems because circularity is difficult to implement due to the many barriers. The aim of this research is to modify the available indicators in a way that it would follow the perspective of the CE, combined with the measurement of the water cycle. Later it could be supplemented with the assessment of contributing to the sustainable development goals. CEIP is suitable for preliminary survey, but it can manage the recycling of contaminants from water. MCI has also been incorporated into Life Cycle Assessment, and due to its logical structure, water as a raw material can be integrated into the methodology. The modified indicators allow the company to manage its water reuse strategy thoughtfully. To facilitate this, the authors propose to create a complex indicator that includes the benefits of the examined indicators. Keywords Circular Economy, Poultry Processing, Indicator, Material Circularity Indicator, CE Indicator Prototype. BEVEZETÉS - KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS MUTATÓI A körforgásos gazdaság (CE) kutatása és alkalmazásra való törekvés az elmúlt években egyre hangsúlyosabb, köszönhetően a technológiai hurkok pozitív gazdasági (és környezeti) hatásának. A gazdasági forma átalakulása azt a pontot közelíti meg, ahol az alábbi szempontok teljesülhetnek (Lieder és Rashid 2016): hulladék minimalizálása a környezet terheltségének csökkentésére, erőforrások újra felhasználása, és a gazdasági előnyökből származó nyereségek növelése. További fejlődéshez azonban támogatnunk kell a termelés alkalmazkodását a fogyasztási oldal növekedéséhez azáltal, hogy ösztönözzük a termékek élettartamának lehető legjobb módon történő meghosszabbítását (Jawahir és Bradley 2016). A körforgásos gazdaság 1977-ben jelent meg először említés szintjén a publikációkban (Jones 1977). 2008-ban Kínában fogadták el az első körforgásos gazdaságot szolgáló törvényt (Government of China 2008), majd az Európai Unió 2015-ben adta ki a tagországokra érvényes cselekvési tervét (European Commission 2015). Kiemelt területek közé sorolták a műanyagokat, élelmiszer-hulladékokat (Santagata és társai 2021), kritikus fontosságú nyersanyagokat, építőipari hulladékokat és a biológiai forrásból származó anyagokat. A politikai és a gazdasági szereplők is látják (Michelini és társai 2017), hogy ezzel a modellel az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdasági értelemben is értékteremtő, miközben csökken a hulladék mennyisége.
