Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

68 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám jó a hatékonysága, hiszen 1 kg hidrogénből háromszor annyi energia nyerhető, mint 1 kg benzinből. A hidrogén előállítás másik módja a magas szervesanyag tartalmú anyagok (pl. szennyvíziszap) szu­perkritikus vizes elgázosítása (SCWG), amely összekap­csolható biogáz-, és P2G technológiákkal, így nyújtva megoldást a szennyvíziszapok teljeskörű energetikai hasz­nosítására. Mivel a rothasztott iszap SCWG feldolgozása során an­nak szervesanyag tartalma hasznosított gázokká alakul, je­lentősen lecsökken az SCWG technológiából kikerülő zagy mennyisége. Ebből a zagyból könnyen kivonhatok a foszfor vegyületek, amelyek talajjavító termékké dolgoz­hatók fel. így a rothasztott iszap eredendően magas szállí­tási igénye a töredékére csökken, ezzel is csökkentve a szállítással kapcsolatos költségeket és a szén-dioxid kibo­csátást. A technológia végterméke kondenzvíz tisztaságú víz, melynek széleskörű felhasználhatósága tovább emeli az SCWG technológia értékét. A SZUPERKRITIKUS VIZES ELGÁZOSÍTÁS (SCWG) TECHNOUÓGIÁJA A szennyvíziszapok, beleértve a rothasztott iszapokat is, nagy nedvességtartalmú biomasszák, melyek energetikai hasznosítása a hagyományos égetéses eljárással nem cél­szerű. Mivel ezen iszapok nedvességtartalma 80% körül van, az égetés hatásfoka nagyon alacsony, az égetéshez szükséges szárítás által igényelt hőenergia és/vagy a tá­masztótüzelés energiaszükséglete miatt, az égetés energia­­balansza alig pozitív. Az égetéssel történő energetikai hasznosítás egyéb, környezetvédelmi szempontból sem kí­vánatos, elsősorban a füstgázban található káros anyagok emissziója miatt. A nagy nedvességtartalmú biomasszák energetikai fel­dolgozása szuperkritikus vizes elgázosítással (SCWG) cél­szerű a magas energetikai hatásfok-, és a keletkezett hid­rogén miatt, amely akár a szennyvíztelepen is felhasznál­ható a biometanizációban, gazdaságossági és környezetvé­delmi előnnyel is jár! Mi az a szuperkritikus víz? Az anyagok kritikus pontját 1822-ben fedezte fel Char­les Cogniard de la Tour francia fizikus. A víz kritikus pa­raméterei: T=374°C, p=221 bar. Amint az 1. ábra mutatja, hogy a víz 221 bar nyomás felett már nem megy keresztül fázisváltáson, vagyis bármennyire is emeljük a hőmérsék­letét, nem válik gőzzé. A víz sűrűsége viszont, átlépve a kritikus pontot, egyre csökken és a víz viselkedése gőz­szerűvé válik, annak minden jellemző tulajdonságával (Pioro és Mokry 2011). Átlépve a kritikus pontot, a víz kiváló oldószerré vá­lik a szerves anyagok számára és már nem oldja a szer­vetlen anyagokat. A kritikus paramétereken túli tulajdon­ságai a vizet kiválóan alkalmassá teszik „zöld” vegyipari technológiák megvalósítására. A szuperkritikus víz kör­nyezetipari és egyéb technológiai alkalmazását, nagy tel­jesítményű, folyamatos üzemű csőreaktorok megvalósí­tását, sokáig gátolta a magas hőmérsékletet és nagy nyo­mást egyidejűleg jól viselő szerkezeti anyagok hiánya (Pinkard és társai 2016). A szuperkritikus víz (SCW) tulajdonságai szerint gőz­szerű víz vagy vízszerű gőz. A víz fizikai és kémiai tulaj­donságai a kritikus pontot átlépve gyors változáson men­nek keresztül. Többek között jelentősen megváltozik a víz sűrűsége, viszkozitása, dielektromos állandója, entalpiája és hőátadási tényezője is (2. ábra). 35.0 32.5 összenyomott Szuperkritikus folyadék folyadék | / i 30.0 . / 27.5 Nagy sűrűség / J? Alacsonyon sűrűség (folyadékszerű) / é 25.0 j 22.5 P =22.064 MPn J| 20.0 t Kritikus pont 17.5 /\ 15.0 Folyadék Túlhevitett gőz 12.5 / 10.0 7.5 / os' | $ 5.0 ________. / __________i V-' 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 . Hőmérséklet 1. ábra. A víz fázisdiagramja (Forrás: Pioro és Mokry 2011) Figure 1. Pressure-Temperature diagram for water (Source: Pioro and Mokry 2011) Hőmérséklet "C 4000 3500 tc 3000 ■“ 2500 f 5 3 2000 « 1500 1000 2. ábra. A víz fizikai tulajdonságai 25 MPa nyomáson (Megjegyzés: A víz termofizikai tulajdonságainak változása pszeudokritikus pont közelében: A pszeudokritikus régió 25 MPa -on, mintegy 50°C-os sáv) (Forrás: Pioro és Mokry 2011) Figure 2. Variations of selected thermophysical properties of water near pseudocritical point (Note: Pseudocritical region at 25 MPa is about ~50°C) (Source: Pioro and Mokry 2011) A létező szuperkritikus vizes technológiák és hasznosítási területük Alapvetően kétfajta SCW technológiát különböztetünk meg: Szuperkritikus vizes oxidáció (SCWO) Ez egy exoterm folyamat, melynek során hőenergia ke­letkezik (hiszen ez gyakorlatilag égés). Az ilyen technoló­giák csőreaktora általában cső a csőben reaktor, ahol a belső csőben folyik az oxidáció és a keletkező hőenergiát a külső csőben lévő tápvíz vízgőzzé alakulásával vezeti el, amit pl. gőzturbina hasznosíthat. Ez a technológia is alkalmas lehet a szennyvíziszapok energiahatékony feldolgozására olyan helyen, ahol még nem működik biogáz üzem és nem kell hidrogént előállítani a biogáz mintegy 40%-át kitevő szén­dioxid biometánná való alakításához. A SCWO technológi­ával feldolgozhatok a friss és a vegyes iszapok is.

Next

/
Thumbnails
Contents