Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
54 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KIALAKÍTÁSÁT CÉLZÓ RENDSZEREK - ESETTANULMÁNYOK, PÉLDÁK Az alábbiakban néhány, a szennyvízrendszereknek a körforgásos gazdaságba történő beintegrálását célzó innovációt mutatunk be a nemzetközi és a hazai gyakorlatból, melyekkel a szennyvíz, illetve szennyvíziszap hasznosítását, illetve a vízfogyasztás csökkentését lehet elérni. NEWater, Szingapúr Közel húsz éve működik Szingapúrban az a vízrendszer, amely a szennyvízből állít elő ivóvizet a lakosság számára. A kialakított rendszer a szennyvíz ivóvízként történő újrahasználatára ad nagyon jó példát. A meglehetősen merész fejlesztést Szingapúr kedvezőtlen természeti adottságai kényszerítették ki: a globális megújuló édesvízi erőforrásokat tekintve a 0,6 km3 rendelkezésre álló vízmennyiséggel és 5,6 millió lakossal, Szingapúr adottsága hasonló Líbiához, Jordániához vagy Szudánhoz és Délkelet-Ázsia leginkább vízhiányosnak tekinthető országaihoz. Szingapúr már az 1970-es években megkezdte a szennyvíz újrahasználatát. Annak ellenére, hogy abban az időszakban a membrántechnológiát nem tartották gazdaságilag megvalósíthatónak, de az 1990-es évek kísérleteit követően a 2000-es években már a sziget egészén hozzáférhetővé vált a membrán tisztítók segítségével előállított ivóvíz. A NEWater, egy márkanév, amelyet a visszanyert víz alapján neveztek el. Napjainkban a szingapúri vízigény 30% -át biztosítják NEWater-ből, amely szám várhatóan emelkedni fog az elkövetkezendő 40 évben, egészen 55%-ig (Ghernaout és társai 2019). Meg kell jegyezzük, hogy a NEWater társadalmi elfogadottságához szemléletformálást kellett végezni a helyi lakosság körében. Ennek során egyes, korábban használt fogalmaknak a lakosság számára könnyebben elfogadható módosítására is szükség volt: pl. az oktatás során nem a szennyvíz, hanem a „használt víz”, nem szennyvíztisztító telep, hanem „vízvisszanyerő telep” fogalmakat használták (Madhavan 2021). Amszterdam szennyvízlánca Van der Hoek és társai (2016) az amszterdami szennyvízrendszerre egy olyan komplex stratégiát dolgoztak ki, amely révén a város teljes csatornahálózatát és szennyvíztisztító telepét (szennyvízláncát) egy összefüggő rendszerbe illesztették, és ezen a rendszeren tervezték meg a körkörös gazdaságot támogató beavatkozásokat. A példa bemutatását azért tartjuk szükségesnek, mert az Amszterdamra kidolgozott módszertan segítséget adhat a jövőbeni fejlesztések átgondolására és a helyes szakmai és döntéshozói lépések meghozatalára. Az amszterdami szennyvízrendszer esetében az alábbi célok mentén végezték a stratégia kidolgozását: • annak meghatározása, hogy mely erőforrások találhatók Amszterdam szennyvizében, milyen mennyiségben és hol vannakjelen; • azonosítani és jellemezni a különböző erőforrás-kinyerési stratégiákat és intézkedéseket, és meghatározni, hogy melyek alkalmasak Amszterdamban történő megvalósításra; • megfelelő erőforrás-visszanyerési intézkedésekből álló, koherens stratégiák kidolgozása. A stratégia kidolgozását az alábbiakban részletezett lépések mentén végezték: • Adaptív politikai döntéshozatal Az adaptív irányelvek különböznek a gyakoribb, statikus politikáktól. Az adaptív politikai döntéshozatal felismeri, hogy - az összetett, dinamikusan változó és bizonytalan körülmények ellenére - döntéseket kell hozni. • Anyagáramok analízise Ebben a fázisban a szennyvízrendszer különböző pontjain meghatározták az potenciális erőforrások mennyiségét. Ezek az információk körvonalazták, hogy mely intézkedések lehetségesek és megfelelőek az Amszterdamban található szennyvízrendszernek a körforgásos gazdaság célkitűzéseihez történő illesztéséhez. • A módszerek jellemzése Az erőforrások áttekintése mellett a lehetséges intézkedések áttekintése is szükséges volt az erőforrás-visszanyerési stratégiák kialakításához. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint például „Hogyan befolyásolja az intézkedés az anyagáramlást? Mely erőforrás mekkora részét nyeri vissza beavatkozás? Mennyire szükséges (fontos) a visszanyert anyag? Mennyire korszerű az intézkedés? A szükséges technológia már teljeskörűen rendelkezésre áll, vagy még fejlesztésre van szükség? Milyen változtatások és kötelezettségvállalások szükségesek az intézkedéshez? Szükség van-e a jogszabályok vagy a társadalmi elfogadottság megváltoztatására? • Stratégia alkotás A stratégia felölelte a szükséges terveket és intézkedéseket, és ezek között döntéseket hozott a jövőkép megvalósítása érdekében. • Korlátozó tényezők és lehetőségek feltárása A stratégia alkotás során bizonyos korlátokat állítottak fel a komplex stratégia kezelhetősége érdekében: ilyen volt az, hogy csak a szennyvízben lévő erőforrásokat vették figyelembe. Az ipari szennyvizet kizárták a vizsgálatból, mivel Amszterdamban a nagy ipari vállalatok saját tisztítóberendezéssel rendelkeznek. A szennyvízből származó hőenergia visszanyerését, mint lehetőséget nem választották ki ebben a vizsgálatban. A víz újrafelhasználását szintén nem vették figyelembe, mivel a közelmúltban készült egy stratégiai dokumentum az ivóvíztermelés legvonzóbb nyersvízforrásairól az amszterdami régióban, melyben a tisztított szennyvizet, mint lehetőséget annak túl magas költségei, és a közegészségügyi kockázatok, valamint a túl alacsony társadalmi elfogadottság okán elvetették. • A szükséges intézkedések kiválasztása Összesen 21 intézkedést választottak ki, amelyek jelentős hatással vannak az amszterdami szennyvízlánc anyagáramlására. Ezek az intézkedések vagy megváltoztatják az erőforrások elérhető mennyiségét és/vagy befolyásolják, hogy ezekből az erőforrásokból mennyi nyerhető vissza. Az 1. táblázat bemutatja az tervezett intézkedéseket, és azok rövid leírását.
