Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
47 A települési szennyvízrendszerek körforgásos gazdaságba történő bekapcsolásának lehetőségeiről Melicz Zoltán tudományos tanácsadó, KaveczkiTerv Kft., 1063 Budapest, Bajnok utca 27.1/16. (E-mail: zoltan.melicz@kaveczki.hu) Kivonat A tanulmányban nemzetközi szakirodalmi adatok alapján vizsgáltuk a szennyvíz, mint energia és nyersanyagforrás körforgásos gazdaságba történő integrációjának lehetőségeit. Az értékes anyagok kiaknázásának lehetőségeit röviden bemutattuk, és vázoltuk azok felhasználásának módjait, valamint azokat a hajtó- és fékező erőket, melyek elterjedésük sebességét befolyásolják. Ismertettük azt a jogi környezetet, és piaci mechanizmusokat, melyek a körforgásos gazdaság kiteljesedésére hatnak az Európai Unión belül. A feldolgozott szakirodalom alapján jól látható, hogy számos módszer, eljárás létezik ezeknek az erőforrásoknak a kiaknázására a szennyvízből, továbbá igen intenzív kutatás folyik jelenleg is a kinyerési technológiák fejlesztésére, valamint a jelenleg még laboratóriumi, vagy félüzemi kísérletek üzemi szintre emelésére. Néhány figyelemre méltó innováció hazai adaptációja is megvalósíthatónak látszik, mivel az azokhoz szükséges szakmai háttér és tapasztalat, továbbá részben a gyártói bázis is rendelkezésre áll. Az amszterdami szennyvízrendszer körforgásos gazdaságba történő beillesztésének példáján keresztül bemutattuk azt a stratégiai anyagot, mely segítséget nyújthat a hazai szennyvízrendszerek átállításának megvalósításához. Kulcsszavak Körforgásos gazdaság, nyersanyag kinyerés, energiaforrás, szennyvízrendszerek, iszapkezelés. On the possibilities of connecting municipal wastewater systems to a circular economy Abstract In the study, the possibilities of integrating wastewater as an energy and raw material source into the circular economy on the basis of international literature data was investigated. The options for exploiting valuable materials are outlined the ways of their use, as well as the driving and braking forces that affect the rate of their spread was briefly presented. We have described the legislation and market mechanisms that influence the completion of the circular economy within the European Union. Based on the processed literature, it is clear that there are several methods and procedures for the exploitation of these resources from wastewater, and very intensive research is currently underway to develop extraction technologies and to raise laboratory or semi-industrial experiments to full-scale level. The domestic adaptation of some remarkable innovations also seems feasible, as the necessary professional background and experience, as well as partly the production base, are available. Through the example of the integration of the Amsterdam wastewater system into a circular economy, we presented a strategic material that can help to implement the conversion of municipal wastewater systems. Keywords Circular economy, raw material extraction, energy source, sewage systems, sludge treatment. BEVEZETÉS A vízellátó és szennyvízelvezető rendszerek kiépítésével a településeken javult a lakosság életminősége, csökkent a szennyvíz eredetű járványos megbetegedések száma az elmúlt évszázadban. A társadalom biztonságát és jólétét támogató vízi közmű infrastruktúra létesítésének és működtetésének költsége azonban nagy, és a rendszerek elöregedése okán bekövetkező pótlásuk újabb feladatokat jelent, és pénzügyi forrásokat igényel. Ezeknek a rendszereknek a kiépítéséhez, működtetéséhez rendelkezésre áll a szakmai tudás és tapasztalat, de vajon a múltban gyökerező mérnöki, fejlesztői kompetenciák továbbra is irányadóake a jövő fejlesztéseinél, avagy új szemléletre, más megközelítésre és innovációkra van-e szükség az egyre drágábban fenntartható vízi infrastruktúrákban történő gondolkodás helyett? Glen Daigger, a Nemzetközi Víz Szövetség (IWA) elnökének véleménye szerint „...Az az igény, hogy a víz ne csak a lakosságot tartsa fenn, hanem az életmódunkat is, óriási mértékben nőtt. De még mindig olyasmikkel próbálkozunk, amiket a múltban tettünk.", ami azt jelzi, hogy újszerű megoldások keresése vált szükségessé (Brave Blue World 2020). A szennyvízben lévő és kiaknázható energia nagysága kétszerese annak, amit a tisztítására felhasználunk (Tilmans 2020), ám egyes szerzők ennél jóval nagyobb mértékűre becsülik a kinyerhető energia nagyságát (Gude 2016). Az energiatartalom mellett a szennyvíz olyan nyersanyagokat is tartalmaz, melyek piaci hozzáférhetősége csökken, így annak kinyerése indokolt lenne. Ma már léteznek olyan az eljárások, technológiák, melyek képesek a szennyvízben lévő elemek, vegyületek dúsítására és kinyerésére, ám az ilyen megoldások elterjedése meglehetősen lassú. A víz kulcsfontosságú tényező és a legalapvetőbb kapcsolat a víz, az energia és az anyagok körforgásában (Olsson 2015, Wang és Fu 2021). Az UNESCO 2017- ben közzétett jelentése hangsúlyozza a szennyvíz szerepét a körforgásos gazdaságban és javaslatot ad a szennyvíz integrált, négylépcsős folyamatban történő kezelésére, mely szerint a szennyezés csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése, a szennyező anyagok eltávolítása, a szennyvíz újrafelhasználása és a melléktermékek visszanyerése kell, hogy jelentse a megoldást a világon (UNESCO 2017).
