Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
32 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám A hazai vízválsággal fenyegető problémák azonosítását szerkezeti (létesítményhez kötött) és nem szerkezeti (funkcionális) 11 db kategória, 61 probléma jellemzi, kiemelten:- „agrár- és élelmiszergazdaságunk megerősödve, növekvő szerepet vállal a nemzetgazdasági teljesítményben és az exportban, a vidéki térségek fejlődésében és a foglalkoztatásban. Kiváló minőségű és nagy kiterjedésű termőföldjeink jelentős erőforrásunkat képezik, amelyre sokszínű, virágzó, a környezeti adottságokkal összhangban lévő, azokat megőrző és a helyben élőket gazdagító agrár- és élelmiszergazdaság épül,- korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis- és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását,- a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és ennek humán és pénzügyi erőforrás igényét meg kell határozni, ezzel összefüggésben rögzíti annak szükségességét, hogy szakmai programot kell készíteni az öntözésfej lesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási fejlesztésekről {Nemzeti Vízstratégia 2017). Mindezen célokat a rendelkezésre álló és megújuló csapadékvizek felhasználásán túl a szürke és barna vizek hasznosításával (TISZ projekt, LIFE projektek) lehet és kell elérni. Jelen elemzést a vízkészletek és vízhasználatok, a termőtalaj veszteség (a termőhelyekről erodálódott, de a vízfolyásokban koncentrálódott, vízzel és tápanyagokkal telített iszap), valamint a belvizekkel való gazdálkodás (belvizek és a nagytavak fölös vizeinek hasznosítása) és a szennyezett vizek újrahasznosítása oldaláról közelítjük meg, különös figyelmet szentelve az egyszer használatos műanyagok megszüntetésével előtérbe kerülő természetes - főleg növényi alapú - anyagok hasznosításának. VÍZKÉSZLETEK ÉS VÍZHASZNÁLATOK - KIAKNÁZVA AZ ALTERNATÍV VÍZKÉSZLETEKET Becslések szerint 2025-re 1,8 milliárd ember fog olyan vidéken, vagy országban élni, amelyet abszolút vízhiány jellemez és a lakosság kétharmadát fogja valamilyen vízkonfliktus érinteni a klímaváltozás következtében {Kun 2019). A klímaváltozás hatásainak túlnyomó többsége a vízzel kapcsolatos, a vízhez kötődő tevékenységekben, vagy a vízszükségletek által jut érvényre, azaz a fenntartható vízgazdálkodás az emberiség és az ökoszisztéma jövőjének kulcskérdése. A használt vizek felhasználásának széleskörű elterjedése megoldás lehet a vízhiány enyhítésére, újrafeldolgozásuk és újra hasznosításuk azon eszközök közé tartozik, amelyek növelhetik az öntözésre felhasználható víz mennyiségét. 1. ábra. Magyarország zonális aszályossági térképe (Forrás: Pálfai 2004) Figure 1. Zonal drought map of Hungary, (Source: Pálfai 2004) Magyarországon az elmúlt időszakban egyaránt nőtt az aszályos évek száma, illetve az aszály intenzitása (1. ábra). A távlati klímamodellek előrejelzése szerint a Pálfai-féle aszályindex (PAI) a 2021-2050-es időszakra az ország teljes területén mintegy 1,2 °C/mm-rel fog növekedni 1961-1990-hez viszonyítva, ám az ország keleti részén ezt meghaladó változások várhatóak (2. ábra). 2. ábra. Az aszályindex (PAI) országos évi átlagértékeinek alakulása az 1931-2015 közötti időszakban (Forrás: Fiala 2018) Figure 2. The average annual values of national drought index (PAI) in the period 1931-2015 (Source: Fiala 2018) A csapadék várható időbeli és térbeli eloszlásának átrendeződése miatt változni fog a felszíni vízkészlet mennyisége. A téli csapadék egyre inkább eső lesz, nem lesz késleltetett lefolyású, hóban tárolt vízkészlet, így folyóinkon magasabban tetőző árhullámokkal kell számolnunk. A síkvidéken rövidebb idejű, de nagyobb kiterjedésű belvizek keletkeznek, és a hosszabb vízhiányos időszakok a csapadéktüggő tevékenységek (mezőgazdaság) biztonságát és az élőhelyek fennmaradását veszélyeztetik. Ugyanakkor a szélsőséges időjárási helyzetekben a növekvő intenzitású és mennyiségű csapadék jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban és a településeken. A dombvidéken hirtelen keletkező, gyors árvizek fokozzák az erózióveszélyt, nagyobb mennyiségű szennyezőanyag, hordalék mosódik le a vízgyűjtőkről, miközben romlik a vízfolyások tápanyagmérlege. A tározás nélkül hasznosítható felszíni vízkészletek csökkennek, ezzel együtt a folyók kisvizeinek érezhető csökkenése lesz tapasztalható. A kevesebb hozzáfolyás és a feltöltődési időszak kevesebb csapadéka miatt a tavak természetes
