Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
10 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám nemzetek fenntartható vízgazdálkodásának mielőbbi kialakítását. Bár az Európai Unió és tagállamai rendelkeznek a világ egyik legkiterjedtebb és legösszehangoltabb nemzetközi vízpolitikai irányítási rendszerével, mégis számos strukturális hiányosság azonosítható, amelyek a nemzetközi vízügyi együttműködésnek - az éghajlati szélsőségek növekedésével együtt változó hidrológiai feltételek tükrében - kritikus sérülékenységi tényezőjévé válhatnak. Ilyen strukturális hiányosságok például: a vízkészlet-gazdálkodás szabályozásának és a vízmegosztási mechanizmusoknak a gyengeségei, a hidrológiai változékonyság nemzetközileg elégtelen kezelése és a nem kellően hatékony vitarendezési mechanizmusok (Baranyai 2019). A természeti erőforrás hatékonyság javítása A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás egyik mutatója a hazai anyagfelhasználás, melynek segítségével kiszámítható, hogy a gazdasági növekedéssel egyidejűleg milyen mértékű a természeti erőforrások igénybevétele (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2019). Sajnos Magyarországon 1 euro értékű termék előállításához 1,25 kg anyagfelhasználásra van szükség, míg az EU átlagában ehhez 0,45 kg elegendő. A természeti erőforrások használatának csökkenésével nemcsak azok igénybevétele, de az ahhoz kapcsolódó szennyezéskibocsátás is csökkenhet. Az erőforrás-hatékonyságjavításához a szolgáltatási és a Kutatás + Fejlesztés + Innováció szektorok erősödése, valamint a körforgásos gazdaság nagyobb térnyerése adhatna újabb lendületet. Tudásmegosztás és innováció a víz-értékének tudatosítására a digitális-körkörös átalakulás támogatására Talán soha nem vártunk az innovációtól ilyen komoly feladatot. Ha 2050-re el akarjuk érni a karbon semlegességet a körkörös gazdaság segítségével, akkor ehhez meg kell találnunk a módszereket a tiszta villamos energia előállítására és tárolására, a szennyvízben lévő energia kiaknázására, a precíziós élelmiszertermelésre és a használt vizek újra hasznosítására. A körkörös gazdaságra való áttérés másik kulcseleme az oktatás átalakítása. A körkörös gazdasági modell, az integrált vízgazdálkodásra való felkészülés és digitális átállás új ismereteket kíván az oktatóktól és a hallgatóktól egyaránt. ,Jzgy szakadék tátong a vízgazdálkodás gyakorlata és a digitális technológiai-tudományos lehetőségek között” - fogalmazott Szöllősi-Nagy András. (Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2020) A víztudomány nem csupán műszaki, hanem társadalmi és természettudományos kérdés is, mely interdiszciplináris tudást tételez fel. Az új kihívások megújuló tudást, új szemléletváltást és a modern eszközök alkalmazását kívánják meg. Elengedhetetlen olyan szakemberek kiképzése, akik nem csak a technikai, mérnöki részét ismerik a víztudománynak, hanem mint társadalmi, politikai és kommunikációs problémát is értik és kezelni tudják. Ehhez kell illeszkednie a víztudománynak és az oktatásnak is. Szöllősi-Nagy szerint (személyes közlés) egy egyetemek közötti mesterkurzus (MSc) beindításával, és egy digitáliskörkörös technikákat oktató gyakorlati központ létrehozásával biztosítható lenne a változtatásokhoz szükséges szakemberigény kielégítése és a folyamatos képzés ezen a területen. Emellett a körkörös gazdaság kialakításához szükséges alapismereteknek minden víztudománnyal foglalkozó oktatásban meg kell jelenniük. Ezen kívül egy koordinált, interdiszciplináris kutatóhálózat is megbízható bázisa lehet a digitális -körkörös gazdasági modell innovációjának és működtetésének. A körforgásos vízgazdálkodás - integrált vízgazdálkodás „Az integrált vízgazdálkodás egy olyan folyamat, amely elősegíti a víz-, a terület- és a kapcsolódó egyéb készletek koordinált felhasználását és a készletekkel való összehangolt gazdálkodást annak érdekében, hogy igazságos módon maximalizálják a gazdasági és társadalmi jólétet, anélkül, hogy sértenék a létfontosságú ökoszisztémák fenntarthatóságát. ” (Global Water Partnership 2015). Magyarországon már az 1970-es években is voltak kezdeményezések az integrált vízgazdálkodás módszereinek kialakítására és bevezetésére. Az 1990-es évek elején született meg az elhatározás arra, hogy áttérünk az igazán integrált, az ország egész területére kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre. A kidolgozott, nemzetközi szinten is korszerűnek tekinthető új tervezési rendszert azonban csak néhány mintaterületen próháltuk ki, mert időközben bekapcsolódtunk az EU Víz Keretirányelvében megalapozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési rendszer bevezetésének előkészítésébe. Bár ez a tervezési módszertan a körforgásos gazdasági modell számos elemét kiemelten tartalmazza, pl. a vizek állapotának, ezen belül mennyiségi állapot javítását, de nem feladatuk a szociális és gazdasági célkitűzések teljesítéséhez szükséges vízgazdálkodási feltételek biztosítása, ezeket figyelembe veszik a célkitűzések és a mentességek meghatározásánál. A szociális és gazdasági célkitűzések teljesülését és a határokon átívelő együttműködést részletesen az integrált vízgazdálkodási tervezés keretében meghatározott intézkedésekkel lehet megtenni. A 2017-ben készült, a teljes mértékben integrált vízgazdálkodást megalapozó Kvassay Jenő Terv - a Nemzeti Vízstratégia - céljaiban már tükröződnek a körforgásos gazdaság elvei, ötvözve a területi vízgazdálkodást (beleértve például az öntözésfejlesztést) és a települési vízgazdálkodást. Magyarországon számos, a vízgazdálkodásra közvetlenül vonatkozó jogszabály van érvényben (Víz Keretirányelv, Települési Szennyvíz Irányelv, Nitrát Irányelv, Fürdővizek Irányelv, a Madár és Előhelyvédelmi Irányelvek, valamint az Árvízkockázat Kezelési Irányelv), amelyeket még sok egyéb jogszabály, politika és stratégia egészít ki (például a Környezeti Hatásvizsgálatokra és Stratégiai Környezeti Vizsgálatra vonatkozó irányelvek, a Kvassay Jenő Terv, a Területi Vízkészletgazdálkodási Tervek és sok más egyéb fontos szabályozó eszköz. Ezek harmonizációja az integrált vízgazdálkodáson keresztül valósítható meg. Az integrált vízgazdálkodás célja nem csak a vizek jó állapotát biztosító intézkedések, hanem a gazdasági és szociális célokkal kapcsolatos vízgazdálkodási igények kielégítését biztosító intézkedések megtervezése és megvalósítása is (Ijjas 2019). A körforgásos gazdaság alapelvei támogatják az integrált vízgazdálkodást,
