Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
17 Kőris Kálmán: Elkészült az új hazai empirikus árvízszámítási segédlet: az OVF-2020 4. táblázat. Az eloszlásfüggvény típusok megoszlása Table 4. Division of distribution function types s. Lefolyási régió Exponenciális eloszlás család Normál eloszlás család Egyéb simuló eloszlás Összes eloszlás 1. É-magyarország 30 12 4 46 2. Budapest-kömyéki 11 2 0 13 3. E-dunántúli 20 6 1 27 4. Közép-dunántúli 36 21 0 57 5. D-dunántúli 18 10 1 29 6. Ny-dunántúli 22 11 5 38 Összesen 137 62 11 210 A táblázatból látható, hogy a vízfolyásoknak több mint a fele jól modellezhető a Poisson folyamattal. Valamivel kevesebb, mint az egyharmaduk nagyvízhozamainak eloszlása a nagyobb folyók eloszlástípusát követi. A kétféle típus egyikével sem (és más típussal sem) követhető a vízfolyások elenyésző 5 százaléka. ÖSSZEHASONLÍTÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK Kézenfekvő módon kínálkozik az OVF-2001 és 2020-as módszerek összehasonlítása. Ebből hidrológiai hasznot remélünk. A felhasznált adatbázisok összehasonlítását, és az ebből nyert információ többletet az előzőekben részleteztük. Ugyancsak leírtuk a felhasznált statisztikai fegyvertár különbségeit is, a nyilvánvalóan változatlan módszerek mellett. Mit mutatnak a legfontosabb végeredmények, a q5%-os fajlagos vízhozamok grafikonjai? Az alábbi 2. ábrán a Közép-dunántúli lefolyási régió vonatkozó régi és új segédletét mutatjuk be. (A két részábra koordinátái közel azonos léptékűek.) A két ábrarész összehasonlításából látszik, hogy az új segédlet fajlagos vízhozam értékei a teljes vízgyűjtő területi tartományban kisebb értékeket mutatnak. Ez az átlagos értékek és a szélsőértékek vonalaira egyaránt igaz. Az is látszik, hogy az új segédlet szélső vonalai közötti tartomány szélesebb, és a nagyobb vízgyűjtőterületek tartománya felé szűkül. Ezek a jellegzetességek valamennyi lefolyási régióra fennállnak. Mindenesetre a legfontosabb tendencia a fajlagos árvízhozamok generálisan csökkenő volta. Ennek feltételezhetően oka a kétszeresére bővült adatanyag, de oka lehet a lefolyási viszonyok húszéves időtávlatban mutatkozó változása, valamint más egyéb tényezők is. Azt azonban nem lehet megállapítani, hogy a húsz év alatt bekövetkezett adatbázis növekedés, vagy a lefolyási viszonyok változása a domináns-e, esetleg a kettő együtt van hatással e jelenségre. Ez utóbbi látszik biztosnak. Ez tömören összefoglalva azt jelenti, hogy az árvízi viszonyok értékei a hazai hegy- és dombvidéki vizgyűjtőkön - globális területi vonatkozásban - a múlthoz képest csökkenő tendenciát mutatnak. Ez a tendencia az antropogén hatások együttese miatt alakult így, és ellentmond sok ellentétes véleménynek. ÖSSZEFOGLALÁS Cikkünk az OVF-2020 elnevezésű új magyarországi árvízszámítási segédlettel foglalkozik. A szaksajtóban először a Hidrológiai Közlönyben ismerteti a Szerző a hazai hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkre érvényes empirikus árvízszámítási módszert. Az eljárás a 2000-es évek elején készült OVF-2001 nevű módszer adatbázisában lényegesen bővebb, és elméleti hátterében korszerűbb változata. Alkalmazza az empirikus árvízszámítások legfontosabb alapelveit, a vízgyűjtőnagyságtól függés „Myer-elvét”, a „régiók-elvét”, és a „geográfiai paraméterek alkalmazásának” elvét. A segédletekkel az A= 10-6000 km2 nagyságú vízgyűjtők különböző valószínűségű árvízhozamai határozhatók meg, hidrológiailag feltáratlan területekre. Az új árvizszámítási segédlet megadja a tervezéshez szükséges mértékadó árvízhozamot vagy árvízhozamokat, a vízgyűjtőterület nagyságának és a lefolyási viszonyok jellegének függvényében. Ez utóbbi megállapításához iránymutatást ad segédlet, de tervezői felelős döntés is szükséges annak megállapításához. Az új segédlet történelmi kategóriába helyezi a korábbi hasonló célú eljárásokat. IRODALOMJEGYZÉK Cleemann, T. M(1879). Proper Amount of Water-Way for Culverts. Proceedings of Engineers' Club of Philadelphia, Vol. 1., pp. 146-149. Kontur I., Kőris K, Winter J. (2003). Hidrológiai számítások. Linográf Kiadó, pp. 427-468. Kőris K. (2014). Hidrológia II. Műszaki hidrológia. Budapest, pp. 57-81. Kőris K. (2000a). Árvízi adatgyűjtemény. (Magyarország kisvízfolyásainak árvizei és azok statisztikai feldolgozása az észlelések kezdetétől 2000-ig.), Kézirat. Edinex Consulting Műszaki Tanácsadó, pp. 1-276. Kőris K. (2000b). A dombvidéki vízrendezés hidrológiájának fejlesztése. (A nagyvízhozamok új számítási módszerének kidolgozása.), Kézirat. Edinex Consulting Műszaki Tanácsadó, pp. 1-142. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2001). Arvízszámítási segédlet. A hazai hegy- és dombvidéki kisvízgyűjtők árvízhozamainak meghatározásához. Budapest, pp. 1-22. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2020a). Magyarország hegy- és dombvidéki kisvízfolyásainak árvízszámítási segédlete. (Összeállította: Kőris Kálmán). Budapest, pp. 1-32. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2020b). Magyarország kisvízfolyásainak árvizei. (Összeállította: Kőris Kálmán). Kézirat, szerkesztés alatt. Budapest, pp. 1-579. Zsuffa I. (1968). Vízfolyások árvízhozamának számítása. Vízügyi szakmai irodalmi beszámolók. 13. VITUKI, Vízügyi Műszaki Tájékoztató Iroda. Budapest, pp. 1-245.
