Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
4 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám Ugyancsak a szennyvíztelepekkel kapcsolatos fenntarthatósági lehetőséget tárgyalja Hujber Ottó, aki bemutatja, hogy a rothasztott iszap szuperkritikus vizes elgázosítás (SCWG) technológiával történő feldolgozása jelentősen csökkenti a szennyvíztelep szén-dioxid kibocsátását, megnövekedett energiatermelés mellett, és ez egy komoly lépést jelent a körkörös gazdaság felé. Harasztiné Hargitai Réka és Somogyi Viola kutatásukban megvizsgálták a körforgásos gazdasághoz alkalmazott mutatókat, ezen belül is kiemelten a vízkörforgás mérésének és kialakításának lehetőségére. Céljuk volt a már rendelkezésre álló CEIP, illetve MCI indikátorok átalakítása oly módon, hogy az kövesse a körforgásos gazdaság szempontjait, ötvözve a vízkör mérésével, és a későbbiekben kiegészítve a fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérésével. A mutatók tesztelését egy élelmiszeripari vállalat esettanulmányán keresztül mutatják be. A XXI. század első évtizedei a „zöldülő” gazdaságra való átállás és digitalizáció felfutását hozzák el. A zöld gazdaság létrehozásának kulcseleme a vízszektor, mely az integrált digitális vízgazdálkodás segítségével támogatja az ikerátmenetet. Ilcsik Csaba és Major Veronika az integrált digitális vízgazdálkodás és a körkörös gazdaság kapcsolatát tárgyalja, érintve hogyan lesz vízgazdálkodási adatból információ, milyen digitális eszközök terjednek el a vízgazdálkodás különböző ágaiban, és hogyan épül be a digitális információ az integrált vízgazdálkodásba. A lapszám szerkesztői és szerzői a cikkek elkészítése és harmonizálása során szembesültek azzal, hogy számos esetben eltérő szavakat használtak azonosnak vélt fogalmak esetében. Felmerült a gondolat és az igény egy, a körforgásos gazdasággal és annak vízgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatos fogalomtár összeállítására. Major Veronika gyűjtötte össze és rendszerezte abc sorrendbe azokat a fogalmakat, amelyek leggyakrabban fordulnak elő a vonatkozó szakirodalomban. A lapszám végén közreadott Fogalomtárban táblázatba foglalva magyarul és angolul adja meg a fogalmakat az egységes szóhasználat megalapozása céljából. A Hidrológiai Közlöny nyitott a Fogalomtárban szereplő definíciók és angol fordításukat érintő észrevételekre, illetve a Fogalomtár bővítésére tett javaslatokra. Szeretném megköszönni dr. Major Veronikának fáradságot nem ismerő, kimagasló munkáját. O nemcsak kezdeményezője, de vállalva a tematikus szám megvalósítását, annak szervezője is volt, és aki ezeken felül több cikk szerzőjeként is hozzájárult a lapszám tartalmához. Ugyancsak köszönöm dr. Varga Pál úrnak lektori munkáját, amelynek során értékes tanácsokat adott a cikkek szerzőinek, elősegítve ezzel a cikkek szakmai pontosságának és minőségének növelését. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a Szerzőknek, hogy dr. Major Veronika felkérését elfogadták, és elkészítették szakterületüket érintő elemző cikkeiket. Azt gondolom, hogy ez a tematikus lapszám képet tudott adni a fejlődőben levő körforgásos gazdaság mibenlétéről, és segítséget tud nyújtani a magyar vízgazdálkodási szakma különböző területein dolgozó szakembereknek a körkörös gazdaság és a víz komplex kapcsolati rendszerének megértéséhez, és az alkalmazható módszerek megismeréséhez. A cikkek számos ajánlást is tartalmaznak mind a döntéshozók, mind a gyakorló szakemberek számára, amelyek megvalósítása segítséget tud adni abban, hogy hazánkban is a vízgazdálkodás minél inkább segítse a körforgásos gazdaság kialakulását, mert véljük: A fejlődés nem áll meg, csak lemaradni lehet benne! Dr. Fehér János címzetes egyetemi tanár a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője
