Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
76 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám Többféle néven megtaláljuk a forrásokban: a sükösdi szakaszát Kerülő-Vaj ásnák, a Csanád mellett kanyargó szakaszát Csanádi-, vagy Görbe Vajasnak nevezték (Sólymos- Göldner 1978). Az 1578-as török defterben Irmak-su (folyóvíz) néven említették Csanád településnél {Halasi-Kun 1971). Bél Mátyás említette, hogy Csanád is ugyanazon Vajas mellett feküdt, mint a fentebb említett (Géder)Lak, (Duna)Szentbenedek, Úszód és Fájsz. Részben téved, hiszen itt valóban létezett Vajas szakasz, azonban ez nem azonos a Kalocsa környékén kanyargó Vajassal (Bél 1982). Vajas 3. (Baracskai-Duna) A Vajas medrének futásvonalát a középkori források (elsősorban határleírások), illetve a 18-19. századi kéziratos térképek alapján lehet felvázolni {Pánya és társai 2020, Kapocs-Kőhegyi 1980). Az oklevelek alapján Báta és Szeremlén mezőváros (ma Szeremle község) között, valahol az 1469 fkm-től mintegy 2-3 km-re nyugatra a Duna három felé ágazott. Két nyugati ága Báta felé/dél felé folyt, keleti ága Szeremlén déli határában nagyméretű kanyarulatokat formálva haladt Bátmonostora (mai Bátmonostor) mezőváros érintésével dél felé. Mintegy 81 kilométer megtétele után az 1426 flcm környékén egyesült a Szekcsői/Mohácsi-Dunával {4. ábra). Bezdántól délnyugatra jelölik a 19. századi térképek a Vajas-fokot, mely talán a régi Vajasnak a mederváltozások során levágódott szakasza lehet (MNL OL SÍI Nol547, MNL OL SÍI No 1593). Szeremle Dunafalva Homorúd Báta 1465, Duna- m Bátmonostor Nagybaracska Davod Hercegszántó Küllőd Be/dán km (HR) • • Folyamkilométer Vajas azonosított szakasza Duna mai medre Duna felt. középkori medre ••• Országhatár 4. ábra. A Vajas 3. szakaszának nyomvonala Figure 4. The run of the River Vajas 3
