Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 2. szám

48 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám 3. táblázat. A “B" kutatási területről származó vízminták terepi paramétereinek- és nuklidspecifikus eredményeinek leíró statisztikája alacsony folyó vízállásnál Table 3. Descriptive statistic ofin-situ and nuclide-specific measurement results of area ,,B” in low river water level conditions Hőm. I°q EC [pS/cm | pH ORP |mV| 222Rn [Bq/Il 226Ra [mBq/l| 23<U+238U |mBq/l| Átlag 12 652 7,7 479 5 <5 76 Szórás 2 115 0,7 239 <5 <5 32 Min. 9 401 6,9 181 <5 <5 29 Max. 14 814 9,1 784 10 <5 150 4. táblázat. A “B ” kutatási területről származó vízminták terepi paramétereinek- és nuklidspecifikus eredményeinek leíró statisztikája magas folyó vízállásnál Table 4. Descriptive statistic ofin-situ and nuclide-specific measurement results of area „B ” in high river water level conditions Hőm. [°C] EC [pS/cm| pH ORP [mV] 222Rn [Bq/1] 226Ra |mBq/l| 234U+238U | mBq/1] Átlag 17 567 7,7 278 <5 <5 75 Szórás 3 105 0,3 80 <5 <5 26 Min. 13 332 7,3 196 <5 <5 27 Max. 19 631 8,2 397 9 <5 107 Az eredmények alapján az “A” terület tekintetében a mintázott parti szűrésű vizek kémiai karaktere és radionuklid tartalma változott a folyó vízállásának függvé­nyében, azaz attól függően, hogy milyen arányban kevere­dett a felszínalatti és a folyóból származó víz a kutakban. Magas folyó vízállásnál a vezetőképesség értékek alacso­nyabbá váltak (455-958 pS/cm), jelezvén a felszíni víz do­minanciáját, míg alacsony vízállásnál - amikor a háttér fe­lől érkező felszínalatti vizek aránya nagyobb lett - a veze­tőképesség értékek megnőttek (489-1275 pS/cm). A redox potenciál értékek a magas vízállású időszakban az oxidativ tartomány felé tolódtak el az alacsony vízállású időszak­hoz képest, rendre (-51-187 mV) - (-91-144 mV). A parti szűrésű kutak nuklidspecifikus eredményei alapján megál­lapítható, hogy az urán aktivitáskoncentráció értékekjárul­­nak hozzá leginkább a megemelkedett összesalfa-aktivi­­táshoz. A mért urán aktivitáskoncentráció értékek sziszte­matikusan magasabbak voltak a folyó alacsony vízállásá­nál (3.a ábra), míg alacsonyabbak a folyó magasabb víz­állásánál (3.b ábra). JU 5 6 8 9 10 12 13 14 Mintavételi pontok azonosítói 3. ábra. 234U+238U aktivitáskoncentráció értékek az „A” kutatási területen: a, alacsony b, magas vízállásnál. A piros vonal az összesalfa-aktivitás megengedett parametrikus értéket jelöli az ivóvizekben Figure 3. 234U+23SUactivity concentrations in research area „A ” a, in low b, in high river water level conditions. The red line indi­cates the screening level value of the gross alpha activity in drinking water A „B” területen az „A” területhez hasonlóan a mintá­zott kutak vízkémiai karaktere változott a folyó vízállásá­tól függően. A mintázott források vízkémiai karaktere nem függ a folyó vízállásától. A források felmérésével a háttér felől érkező felszínalatti vizek természetes radioaktivitásá­nak felmérése volt a cél. Alacsony vízállásnál a vezetőké­pesség értékek magasabbak voltak (401-814 pS/cm), ma­gas vízállásnál azonban alacsonyabbak (332-631 pS/cm). A redox potenciál értékeknél ugyanez a tendencia volt megfigyelhető, az értékek minden esetben oxidativ tarto­mányba estek. A “B” területen szintén az urán tehető fele­lőssé a megemelkedett aktivitásért, itt az értékek több eset­ben is a 100 mBq/l-es érték közelében mozogtak (4. a és 4.b ábra). Az aktivitáskoncentráció értékekben a folyó kü­lönböző vízállásánál nem figyelhető meg akkora változás, mint az „A” terület parti szűrésű kútjainál, azonban ezen a területen is elmondható, hogy alacsony folyó vízállásnál magasabb urán aktivitás értékek (29-150 mBq/1) jelentek meg, mint magas folyó vízállásnál (27-107 mBq/1). A parti szűrésű kutakon túl mintázott felszíni, illetve felszínalatti vizek, úgy mint a folyó, illetve a területen található forrá­sok aktivitás koncentráció értékei között nem volt hibaha­

Next

/
Thumbnails
Contents