Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 2. szám

Miklós R. és társai: A Bükk hegység karsztvízkészleteinek feltárása és hasznosítása

41

monitoring adatokból egyértelműen kiderül, hogy a legalacsonyabb vízszintek egyre mélyebbre, míg a legmagasabb vízszintek egyre magasabbra kerülnek a hegység belsejében (Lénárt és Ilyés 2018) számos vízgazdálkodási problémát okozva (Darabos és társai 2016). A hosszú száraz időszakokban például egyre nagyobb kihívás az igényelt ivóvíz mennyiségének biztosítása a régióban. Csapadékos időszakokban pedig az egyre gyakoribb felszíni és felszín alatti villámárvizek által okozott problémák hatékony kezelése állítja jelentős kihívások elé a vízügyi szakembereket. A térség vízgazdálkodása szempontjából a jövőben még inkább felértékelődik a több mint negyedévszázados Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer, amely ma már jelentős mennyiségű vízminőségi információt is szolgáltat. A fenntartható termálvíz-hasznosítás szempontjából nemzetközi jelentőségű kiváló példaként említhető a Miskolcon működő, 60 MWt kapacitású geotermikus fűtőmű, ahol az energetikai hasznosítás után a lehűlt hévíz teljes mértékben visszasajtolásra kerül. A bemutatott regionális hidrogeológiai leírás a Bükk kasztvíz készleteinek vonatkozásában egyértelműen hozzájárul a hatékony térségi vízgazdálkodáshoz.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatómunka a Miskolci Egyetemen Műszaki Földtudományi Karának GINOP-2.3.2-15-2016-00031 jelű „Innovatív megoldások a felszín alatti vízkészletek fenntartható hasznosítása érdekében ” című projektjének részeként - a Széchenyi 2020 program keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Strukturális és Beruházási Alapok társfinanszírozásával valósul meg.

IRODALOMJEGYZÉK

Balia B., Hernádi B., Lénárt L. (2015). A Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) adatainak adatbázisba szervezése. MI IT XXXIII. Országos Vándorgyűlése, Szombathely.

Balogh K. (1964). A Bükk hegység földtani képződményei. Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve, 48(2), 245-553.

Bán P. (2001). Bél Mátyás Heves megye ismertetése 1730-1735. Fordította latinból Kondomé Latkóczki E., A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. p. 234. Eger.

Borbély S. (1955). Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben. Hidrológiai Közlöny 35 (9-10), 357-362.

Bäcker T. (1969). Az első karsztvíz megfígyelőkút a Bükk hegységben. Hidrológiai Tájékoztató 1969. június, 108-109.

Bäcker T, Dénes Gy. (1977). A Szinva, Anna, Diósgyőri és Tapolcai forráscsoportok védőidoma. Kutatási jelentés. Témaszám: III. 4. I. 8., VITUKI, Budapest.

Bäcker T, Vecsernyés Gy. (1983). Miskolc város vízellátására foglalt karsztforrások védőidomának víz- és környezetvédelmi atlasza, ALUTERV, Budapest.

Bäcker T, Vízy B. (1981). Protection against underground waters of bauxite mining at Nyírád, Hungary, and its impact on the environment. ALUTERV-FKI kutatási jelentés.

Cheng-Haw, L., Wei-Ping, C., Ru-Huang, L. (2006). Estimation of groundwater recharge using water balance coupled with base-flow-record estimation and stable-baseflow analysis. Environmental Geology 51, 73-82. https://doi.org/10.1007/s00254-006-0561 -1

Csepregi A. (1985). A karsztos beszivárgás számítási módszereinek összehasonlítása a vízszintváltozások elemzése alapján. Hidrológiai Közlöny 65. évf. 3. szám, pp 130-133.

CzesznakL. (2018). Terepi adatgyűjtés a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKER) keretén beiül. Műszaki Földtudományi Közlemények 86 (3), 27-34.

Darabos E. (2012). Analysis of precipitation groups and related water level peak times in the Bükk Mountains. Geosciences and Engineering 1(1), 103-111.

Darabos E. (2017). Vízkészlet számítás és idősorok elemzése karsztosodottsági jellemzők meghatározása céljából a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján. PhD értekezés, Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Miskolc.

Darabos E., Miklós R., Kovács P., Szűcs P., Lénárt L. (2016). A bükki karsztvíz észlelő rendszer adatainak vizsgálata a hegységben jelentkező klímaváltozás jellegének és következményeinek meghatározásához. XII: Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Beregszász, 72-81.

Deák, J. (1989). Dating the thermal waters in the Eger area. 10th International Congress of Speleology, Budapest.

Dombi, S. (1766). Relatio de mineralibus inclyti Comitatus Borsodiensis aquis facta ad excelsum consilium regium locumtenentiale. Bader Imre Felix kiadás, 23 o. Vindobonae.

Dövényi Z. (szerk.) (2010). Magyarország kistájainak katasztere, második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. ISBN 978- 963-9545-29-8.

Filipovic, L, Jovanovic, D., Sudár, M., Pelikán, P., Kovács, S., Less, Gy., Hips, K. (2003). Comparison of the Variscan, Early Alpine evolution of the Jadar Block (NW Serbia) and “Bükkium” (NE Hungary) terranes; some geological implications. Slovak Geological Magazine 9(1), 23-40.

Gondárné K, Székvölgyi K, Gondár K, Gyulai T., Könczöl N., Kun E. (2008). Egy új módszer az utánpótlódó felszín alatti vízkészlet számítására hegyvidéki víztestek területén. Magyar Hidrológiai Társaság, XXVI. Országos vándorgyűlés, Budapest, pp. 667-681.

Gondárné Sőregi K, Gondár K. (2017). A bükki karsztvíz észlelő rendszer bővítése és a mért eredmények felhasználása a Bükk környékének vízgazdálkodásában. Műszaki Földtudományi Közlemények 86(3), 92-98.

Hernádi B., Lénárt L., Horányiné Csiszár G., Tóth K. (2012). A bükki nyílt karszt vertikális karsztosodottsága. Karsztfejlődés XVII., 63-78.

Hernádi B., Czesznak L., Juhász B, Kovács P., Lénárt L., Tóth M, Tóth K. (2014). Karsztárvizek keletkezése a Keleti-Bükkben. Karsztfejlődés XIX., 105-124.

Hinaman, K. (2005). Hydrogeologie Framework and Estimates of Ground- Water Volumes in Tertiary and Upper Cretaceous Hydrogeologie Units in the Powder River Basin, Wyoming USA, Virginia. Scientific Investigation