Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
31 A Bükk hegység karsztvízkészleteinek feltárása és hasznosítása Miklós Rita*, Lénárt László*, Darabos Enikő*, Kovács Attila*, Czesznak László**, Pelczéder Ágnes***, Szűcs Péter***** * Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc, Egyetemváros (hgmr@uni-miskolc.hu) ** Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály, 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. "** PANNERGY NyRt., 1117 Budapest, Budafoki út 56. ****MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport, 3515 Miskolc-Egyetemváros Kivonat A cikk átfogó összefoglalása és áttekintése az elmúlt 20-30 év Bükki karszttal kapcsolatos kutatások fő eredményeinek, ezen új információk szintetizált formájú bemutatása, melyek mind azt segítették elő, hogy a hegységről, a hideg és termálkarsztról rendelkezésre álló információk folyamatosan bővüljenek. Mind tudományos, mind vízgazdálkodási, üzemeltetési oldalról megközelítve összegzésre kerültek a tapasztalatok, az adatok és az eredmények. A főként vízföldtani szempontú ismertetés mellett bemutatásra kerül a hegységben közel 30 éve működő Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKER). Külön fejezetet szenteltünk annak a részletezésére, hogy a terepi munka és egy monitoring rendszer üzemeltetése során milyen kihívásokat kell hatékonyan megoldani. Öszszefoglalva jelenik meg a hegységben és vonzáskörzetében a karsztvíz-felhasználás 1993 óta és kiemelten bemutatásra kerül egy nemzetközi szinten is ismert geotermikus rendszer, valamint annak monitoring tevékenysége és hatásai a karsztrendszerre. Áttekintést nyújt a BKÉR adatokon alapuló, változatos irányú kutatásokról, fő eredményeikről, valamint bemutatásra kerül egy új típusú vízkészlet-számítási módszer, valamint kutak, források hidrográf elemzési eredményei is, amelyek mind segíthetik a fenntartható hasznosítást a Bükk hegységben. Kulcsszavak Karszt, karsztvízkészlet, karsztvíz felhasználás, Bükk, monitoring.____________________________________________________________ Exploration and utilization of the karst water resources in the Bükk Mountains, Hungary Abstract Karst water resources of the Bükk Mountains are considered to have a great importance in the northeast of Hungary, as they serve excellent quality drinking water and thermal karst water. Although there is much geological and hydrogeological information of the Mountains and their surrounding available, until this time such a comprehensive study of the new scientific research result of the last decades in this area has not yet been described. Not only general hydrogeological set-up is introduced but a standalone operating karst water level monitoring system, the various type of the use of its measured data, most important scientific results, the karst water utilization in and in the surrounding of the Mountains are all included in the study. Karst water resources are covering the drinking water demand of Miskolc, Eger and numerous settlements of the area. Besides, thermal karst water aquifers have even greater importance as the thermal karst water utilization both for balneological and energetic purposes has been constantly increasing. In describing the complex regional hydrogeology of the Bükk Mountains Karst Water Level Monitoring System, its 28-year-long datasets and their complex evaluation have crucial importance. The constantly improved monitoring system serves basis for several scientific researches like developing an innovative water budget calculation method or examining the effects of extreme weather conditions on the karst water resources. Nowadays our complex hydrogeological knowledge allows planning and implementing sustainable water management in the region. The operating geothermal heating plant based on the thermal karst water resources of the Mountains is a standalone success story, with its total capacity of 60 MWt it is the greatest geothermal heating plant in Central Europe. During its operation all amount of the exploited karst water is re-injected into the karst system. Keywords Karst, karst water resources, karst water utilization, Bükk, Hungary, monitoring._______________________________________________ BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A bükki karszt kutatása már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, hidrogeológusokat. A bővizű egri és kácsi forrásokról már Bél Mátyás is megemlékezett 1730-35 közötti, publikálásra előkészített kéziratában (Bán 2001). 1762-ben Mária Terézia elrendelte, hogy a megyei tisztifőorvosok írják le a megyéjükben található ásvány- és gyógyvíz forrásokat. Heves Megyében Markhót Ferenc végezte el ezt a munkát 1764-ben, melynek egy kéziratos példánya az egri megyei levéltárban megtalálható. Borsod megye hasonló feldolgozását Dombi Sámuel végezte, munkája 1766-ban nyomtatásban is megjelent. Az egri forrásokra alapozott fürdők tulajdonjogáért az egyház és a város sokat küzdött az 1900-as évek elején. Pazár István 1906-ban új, városi fürdő létrehozásának lehetőségét hidrogeológiailag lehetségesnek tartotta, az általa is javasolt kutat Schréter Zoltán furattá le 1925-ben. Az egri fürdők vízellátására az 1960-as években bevezették az andornaktályai meddő szénhidrogénkutató fúrások vizét. 1927-29 között Pávai Vájná Ferenc lillafüredi termálvízkutató fúrása sikertelen lett. A szénhidrogénre meddő kutakra (1938 Mezőkövesd, 1959 Bogács, 1964 Egerszalók) létesített fürdők továbbfejlesztésére a mai napig jelentős számú termálkarsztkút létesült a Bükk előterében. A Szalajka-völgyi forrásfoglalások 1954-ben kezdődtek, a kácsi forrásfoglalások időpontja 1972. Eger-Almáron 1972-ben létesítettek karsztkutakat, Sályon 1974-ben történt forrásfoglalás. A Miskolci Vízművek kialakításának geológiai
