Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
IO Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám Vízgazdálkodási kihatással bírt a bauxit bányászat fejlesztése, amely révén a teljes Dunántúl karsztvízrendszerét érintő, és károsító technológia alkalmazására került sor. Az így megbillentett vízháztartás részleges helyreállása évtizedekkel a bányabezárások után következett csak be. A XX. század második felének vízépítési szempontból legnagyobb fejlődésen átmenő területe a csatornázás és vízellátás volt. Míg a század első felében az ország lakosságának alig 20%-a részesült közműves vízellátásban, a század végére ez közelített a teljes ellátottsághoz. Számos regionális vízmű, törpe vízmű épült ki. A vízellátással párhuzamosan a csatornázás is folyamatosan fejlődött, azonban jelentősen elmaradt a vízvezeték hálózatok bővülésétől, és a szennyvíztisztítás is jelentős lemaradásban volt. A lemaradás a rendszerváltást követően csökkent. NAPJAINK A XX. század utolsó évtizedének, valamint a XXI. század első két évtizedének egyik legnagyobb eredménye a szennyvízcsatornázás fejlesztése és a szennyvíztisztítás arányának növelése, valamint a tisztítás hatékonyságának javítása volt. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma alapján az ország 79%-a csatornázott. A kilencvenes évek elejétől kezdve számos szennyvíztisztító telep épült, illetve került bővítésre. A közcsatornán elvezetett szennyvizet csaknem teljes egészében megtisztítják, így a Duna (és a többi folyónk) vízminősége jelentősen javult. A Budapesten keletkező szennyvíz új főgyűjtő és új szennyvíztisztító létesítésével 2016-tól lényegében 100%ban tisztításra kerül. A közüzemi ivóvíz-ellátottság az ország településeit tekintve már 2008-ban elérte a 100%-ot, míg a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2015-ben már 95% volt. A szennyvíziszap és egyéb lebomló hulladékok feldolgozása és a biogáz termelésben történő hasznosítása jelentős mértékben nőtt, és ezzel a szennyvíztisztítás gazdaságossága is javulhatott. Az elmúlt évszázad során épített nagylétesítmények kora indokolttá tette azok felújítását, korszerűsítését. Az elmúlt évtizedben megkezdődtek és folyamatosan haladnak a magyarországi vízépítési nagyműtárgyak felújításai, amelynek keretein belül többek között rekonstrukcióra kerül a Tiszalöki, a Kiskörei, a Dunakiliti vízlépcső, a Kvassay-zsilip, és a Sió zsilipje, amely a Balaton vízkészletszabályozásának kulcsa. Napjainkban a Transzeurópai Közlekedési Hálózat részeként a dunai viziút közel két és félezer kilométer hoszszon biztosítja a nemzetközi hajózást. A magyarországi szakasz, elhelyezkedésénél fogva nagyban kihat az áruforgalomra. A hazai szakaszon az egyre gyakoribb alacsony vízállású időszakok eredményeként a hajózható napok száma 250 alá csökkent, amely jelentős akadályt képez a dunai áruszállításban. A XXI. században folyamatosak az árvízvédelmi fejlesztések is, amelyekre többek között a klímaváltozás és a tájhasználat okozta változások miatt van szükség. A 2000- es évek elejének Tisza-völgyi árvizei, valamint a Duna 2002-2013 közötti több rekordot is megdöntő árvizei a kérdést fókuszpontba helyezték. A védműfejlesztések és főleg a Tisza-völgy vízjárásának és árvízvédelmének felülvizsgálata kapcsán kialakított és tervezett árvíztározók építése igen jelentős feladatot jelent. A folyami árvizek mellett egyre jelentősebb hangsúlyt kapnak a korábban a helyi vízkárok kategóriájába sorolt hirtelen kialakuló árvizek és a csapadékvizek elégtelen elvezetése miatt kialakuló elöntések, valamint ezek megakadályozása, kezelése. A felmelegedés következtében a klímaváltozási projekciók szerint hazánkban a csapadékok egyre szélsőségesebb formában jelentkeznek, ami a rövid idő alatt lezúduló csapadékok intenzitásnak és a csapadékmentes időszakok hosszának növekedését is jelenti. A számítástechnika és elsősorban a nagy adattömegek feldolgozására irányuló technológiák, valamint az ugyancsak ezzel összefüggésben világszerte megindult mesterséges intelligencián alapuló eljárások várhatóan új korszak beköszöntét is jelentik. A modem kor technológiai újdonságai nem csak a tervezés és előrejelzés során jelennek meg. Az informatika fejlődése hatással van a kivitelezés hatékonyságának növelésére, a folyamatos és biztonságos üzemeltetésre és karbantartásra. A vízépítési létesítmények esetében igen gyors a gépészet és az irányítástechnika fejlődése, de ezek sokszor csak egy nagyobb léptékű felújítás során kerülhetnek a már meglévő rendszerekbe, műtárgyakba. Ennek következtében sok vízépítési létesítmény vár jelentős felújításra, amely nem csak a szerkezeteket, hanem a gépészeti, elektromos és irányítástechnikai berendezéseket is érinti. A vízépítés modem korszakának feladatai kiegészültek a vízellátás és szennyvíztisztítás jelentős feladataival, valamint a mezőgazdasági vízigények regionális léptékű kiszolgálását lehetővé tevő létesítmények kiépítésével. MI LEHET A JÖVŐ VÍZÉPÍTÉSÉNEK FELADATA MAGYARORSZÁGON? A szűkén vett vízépítésben csapódnak le a teljes szakma építési feladatai. A vízépítés, mint az építéstechnológiák összessége, ideértve az anyagokat, az építőipari gépeket, a különféle segéd- és fő-szerkezeteket, az irányítástechnikai megoldásokat, egy folyamatosan fejlődő szakterület, amely mindig mutat újdonságokat. Ezek az újdonságok egyaránt alkalmazhatók a meglevő létesítmények felújítása és az új létesítmények létrehozása területén. A cél mindig az lesz, hogy a talajban áramló, az építményeket fenyegető, a víztartást biztosító, vagy épp a vizet elszivárogtató, a vizet vezető létesítmények bizonyuljanak gazdaságosnak a tervezett élettartamuk során, illetve annak végére. A gazdaságosság egy adott létesítmény vonatkozásában a létesítés, fenntartás és üzemeltetés költségeinek optimalizálásán alapul. A szűkén vett vízépítés fejlődése is e három elem fejlődése mentén valósulhat meg. De mégis, mi minden épülhet még Magyarországon? A teljesség igénye nélkül az alábbi vízgazdálkodási feladatok sorolhatók fel. A. Víztározás bővítése a klímaváltozás és az ezzel fenyegető szárazodás, és a nagyobb tömegben kihulló csapadék jelentette veszélyek elhárítása érdekében. A nagyobb intenzitású csapadék visszatartása és felszíni vagy talajban történő tározása kulcskérdés lesz.
