Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

70 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. Kihívások a Tass, Gudmon-foki parti szűrésű regionális vízbázis üzemeltetésében Csiszár Endre BACSVIZ Zrt., 6000 Kecskemét, Izsáki út 13. (csiszar.endre@bacsviz.hu) Kivonat A BACSVIZ Zrt. üzemeltetésében lévő Tass, Gudmon-foki parti szűrésű regionális vízbázisról - melyből 10 sekély mélységű kút termel - 9 környező település (Kunszentmiklós, Tass, Dunavecse, Apostag, Szalkszentmárton, Apaj, Szabadszállás, Kunadacs, Kun­­peszér) vízellátása történik. A vízbázis Tass község külterületi részén, a Duna bal partján az 1 583,8-1 585,3 fkm közötti szakaszon helyezkedik el. A kutak a nyári gát és az árvízvédelmi töltés közötti ártéri területen, a partéltől mintegy 65 m, míg a nyári gát lábától 3-4 m távolságban létesültek. A kutak által szűrőzött vízadó réteg átlagosan 6-13 m mélységben helyezkedik el a terepszint alatt, anyagát tekintve jellemzően dur­vaszemű homok, apró- és középszemű kavics alkotja. A vízbázisból kitermelt víz ammonium, nitrát és nitrit tartalma határérték alatti, a vas és mangán komponensek viszont meghaladják a vonatkozó jogszabályban előírt határértéket. A vízbázisból kitermelhető vízmennyiséget jelentős mértékben limitálja a Duna-vízszintje. Az utóbbi időben meghatározó közép- és kisvíz esetén a kutaknak már a nyugalmi vízszintje is belemetsz a kutak által szűrőzött szakaszba, így azon a részen már megindul a levegővel való érintkezés hatására a vas- és mangán-oxidok képződése által a vízadó réteg pórusainak eltömődése. A termeltetés hatására - főleg nyári kisvízi időszakban, amikor a legjelentősebbek a vízigények - a szűrőzött vízadó réteg pórusainak eltömődése a kolmatáció (vas- és mangán-oxid kiválások a vízadó réteg szemcséin) hatására még inkább fokozódik. Az eddig alkalmazott rétegregenerálási technológia (só-, illetve citromsavas tisztítás) nem hozta az elvárt, hosszútávú eredményessé­get. A vázolt probléma mérséklése/megoldása az alábbiak szerint lehetséges: a kutak üzemének optimalizálása a mindenkori Duna-vízállás figyelembevételével, ütemezett és tervszerű rétegregenerálás végrehajtása, esetleg másik (alternatív) vízbázis keresése. Kulcsszavak Parti szűrésű vízbázis, a vízadó rétegben kivált vas- és mangán-csapadékok eltávolítása, kutak vízszolgáltató képességének megőrzése, üzemoptimalizálás. Challenges in the operation of the Tass-Gudmon-fok bank-filtered regional water source Abstract Nine regional settlements (Kunszentmiklós, Tass, Dunavecse, Apostag, Szalkszentmárton, Apaj, Szabadszállás) are supplied with drinking water from the Tass, Gudmon Cape regional bank filtered water source - where there are 10 shallow wells - and are operated by the BACSVIZ Zrt. The water source is located on the left bank of the Danube in the outskirts of the municipality of Tass, between 1 583.8 and 1 585.3 rkm. The wells were established in the floodplain area between the summer dyke and the flood protection levee, about 65 m from the bank of the river and 3-4 m from the foot of the summer dyke. The aquifer, filtered by the wells, is located at an average depth of 6-13 m below the ground level and is typically composed of coarse-grained sand, fine and medium-grained gravel. The water extracted from the water source contains ammonium, nitrate and nitrite below the limit value, while the iron and manganese components exceed the limit value prescribed by the relevant legislation. The amount of water that can be extracted from the water source is significantly limited by the Danube water level. Recently, the mean and low-water levels of the wells have been submerged in the filtered section of the wells, so that the pores in the aquifer begin to become blocked by the formation of iron and manganese oxides through contact with air. As a result of water production, especially during summer low water periods, when water requirements are most significant, the clogging of pores in the filtered aquifer is further increased by the effects of the colmation (precipitations of iron and manganese oxide on the grains of aquifers). The layer regeneration technology used so far (purification with hydrochloric acid and citric acid) has not brought the expected long-term success. The mitigation / solution of the problem outlined is possible as follows: optimizing the operation of the wells taking into account the current Danube water level, carrying out scheduled and planned layer regeneration, and possibly searching for another (alternative) water source. Keywords Bank-filtered water source, removal of iron and manganese precipitated in aquifer, preservation of water supply capacity of wells, plant optimization. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS A Tass, Gudmon-foki parti szűrésű közüzemi vízbázis 30 éve látja el a környező települések lakosságát ivóvíz­zel. Az időjárási viszonyok egyre inkább szélsősége­sebbé váltak, ezért mindinkább kihívást jelent a Duna­­folyam kis- és középvízi vízszintjeihez képest térszíni­­lég „magasabban” települt vízbázist úgy üzemeltetni, hogy a vízműkutak üzeme során kialakuló depresszió ne metszen bele a vízadó rétegbe, mely üzemállapot a víz­adó réteg kolmatációját, vas- és mangán-oxid csapadék általi eltömődését okozza. A tanulmány célja, hogy bemutassa a vízbázist, annak hidrogeológiai adottságait, a kolmatáció hatásait, valamint ismertesse az eltömődés csökkentése céljából elvégzett be­avatkozások eredményeit. A VÍZBÁZISRÓL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK A Tass, Gudmon-foki sekély mélységű, parti szűrésű regi­onális vízbázisról 9 környező település (összesen 25.341 fő) vízellátása történik, melyek közül a vízbekötéssel ren­delkező fogyasztók szempontjából Kunszentmiklós a leg­jelentősebb, míg a legkevesebb fogyasztóval Kunpeszér rendelkezik (7. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents