Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

68 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. 9. ábra. Az 5. ábrán látható felvétel alapján készült szemösszetételi görbe, amely csak a releváns, az eredeti képen felismert kategó­riákat tartalmazza Figure 9. The grain size distribution curve obtained from the analysis of Figure 5., which contains only the relevant categories rec­ognized in the original image KÖVETKEZTETÉSEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A legfontosabb eredmény, amit ezen kutatás fel tud mu­tatni, hogy tudomásunk szerint első alkalommal alkalmaz­tunk Mély Tanulás alapú eljárást a folyók és vízfolyások mederanyag szemcseösszetételének vizsgálatára, és az eredmények azt igazolják, hogy egy, a gyakorlatban is használható eljárással bővül ez a tudományág. Mint azt be­mutattuk, a modell képes volt kellően nagy pontosságot el­érni, a meglehetősen kicsi tanító adathalmaz dacára is. Fontos megjegyezni továbbá, hogy nemcsak a képek ana­lizálására kialakított modell került kialakításra, hanem egy utófeldolgozást végző program is, amely szegmentált ké­pekből szemcseeloszlási görbét állít elő. A mederanyag feldolgozása akár valós időben is történhet egy megfelelő számítási kapacitással rendelkező klaszter mellett. Az ál­talunk használt konfiguráció másodpercenként 4 kép ana­lizálására volt képes, amely jelzi, hogy nagy kiterjedésű területek vizsgálata is lehetségessé válik rövid idő alatt ezt a módszert használva. amiből hasonlóképpen, a képek esetleges torzítását is ke­zelve, tudunk képelemzést végrehajtani és így mind a szá­raz mind a víz alatti zónákban lesz térképszerű adatunk. Az így előállított térképek több tudományterületen tudnak hasznosulni. Korábbi tanulmányok pl. kimutatták, hogy folyószakaszok élőhely jellemzőinek leírásában a meder­anyag, mint a bentikus élőhelyek egyik fizikai paramétere, meghatározó szerepet játszik az élőhely minőségében. Mi­vel a folyókban számos további fizikai paraméter, mint pl. az áramlási sebesség vagy a vízmélység a jelenleg alkal­mazott vizsgálati módszerekkel már területi eloszlások formájában megadható, a mederanyag térképek ezt a le­írásmódot jól kiegészíthetik (pl. Baranya és társai 2018). Folyók morfodinamikai folyamatainak vizsgálatánál is fontos szerepe van a mederanyag fizikai jellemzőinek. Ma­napság már többdimenziós számítógépes modellek alkal­mazhatók a mederalak változási folyamatok szimuláció­jára (pl. Török és társai 2019), amelyeknek egyik releváns bemeneti adata a meder fizikai összetétele. A felvételek annotálása során kiderült, hogy a drón re­pülési sebessége közel sem volt optimális, mivel a képek nagyjából 30%-a használhatatlan volt, ezért fontos lenne megtalálni az optimális repülési gyorsaságot, amely mel­lett a legjobb minőségű képek készíthetők, azonban az elemzés is gyors ütemben haladhat. A modell architektú­ráját tekintve is vannak alkalmazható fejlesztési irányok. Itt a terület gyors ütemű fejlődése miatt erre szükség is van. Ha a jelenlegi architektúrát szeretnénk fejleszteni, akkor minél mélyebb (több belső réteggel rendelkező) modell ki­alakítása a célszerű, amely azonban a számítási teljesít­mény növekedésével jár. Azonban az is elképzelhető, hogy a közeljövőben felbukkan egy, a jelen vizsgálat során használtnál jobb felépítésű modell, így érdemes folyama­tosan követni ezen terület kutatási újdonságait. A legna­gyobb teljesítmény növekedés azonban mindenképp a ta­nító adathalmaz nagyarányú növelésével lenne elérhető. Az itt bemutatott módszer tehát alkalmas lehet arra, hogy akár több 10 km hosszúságú folyószakaszokra a me­deranyagra vonatkozó szemösszetételi információt térképi formában állítsuk elő. A cikkben ugyan csak a part menti sávról készült drónfelvételek elemzésére mutattunk be pél­dát, de az eljárás kiterjeszthető víz alatti felvételekre is, IRODALOMJEGYZÉK Albelwi, S., Mahmood, A. (2017). A Framework for Designing the Architectures of Deep Convolutional Neural Networks, Entropy, Vol. 19 (6), pp. 242. Bankó, M., Brill, E. (2001). Scaling to very large cor­pora for natural language disambiguation, ACL '01 Pro­ceedings of the 39th Annual Meeting on Association for Computational Linguistics, pp. 26-33. Baranya, S., Fleit, G., Józsa, ,/., Szalóky, Z., Tóth, B., Czeglédi, L, Erős, T. (2018). Habitat mapping of riverine fish by means of hydromorphological tools. Ecohydrol­­ogy, Vol. 11 (7). Chen, /.., Zhu, Y., Papandreou, G., Schroff, F., Hart­­wig, A. (2018). Encoder-Decoder with Atrous Separable Convolution for Semantic Image Segmentation, ArXiv, 1802.02611 Detert, M., Kadinski, L., Weitbrecht, W. (2018). On the way to airborne gravelometry based on 3D spatial data de­rived from images, International Journal of Sediment Re­search, Vol. 33.(1), pp. 84-92. Esteva, A., Kuprel, B., Novoa, R. A., Ko,Swetter, S. M., Blau, H. M„ Thrun, T. (2017). Dermatologist-level

Next

/
Thumbnails
Contents