Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
48 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. Jr lm agrárárul Beépített területei r — - liWalóvin \ i/álliMn. * i/jartj ISÍ*'Í IchilctcV. Hl Ta\ak. r-xlí«'k « folyót trek Túlmomofcv/t erdőtél fonton, hegy* iSocnln idcki tci illetek 23 TórcfO *S Ima lUriL OnKvcwc (chcklwn ;jt atoll terület MEI Ontn/CMC p\ avolt terület M OntiVéiíe nem javasolt terület 5. ábra. Az öntözés talajtani lehetőségei. (Bakacsi és társai 2019, Szabolcs és társai 1968, 1969a, 1969b, 1976) Figure 5. Map of irrigation possibilities (Bakacsi et al. 2019, Szabolcs et al. 1968, 1969a, 1969b, 1976) A talajtani adottságok elemzésére használt adatbázisok természetesen kis méretarányúak, elfedik a helyi változatosságot. Az öntözés legalább akkora talajdegradációs veszély, mint amekkora lehetőség a termelés hatékonyságának javításában. Nagyon erős talajtani szabályozás szükséges a káros hatások elkerülésére, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora a röghöz kötött beruházásigény, mely nem mozdítható a degradált talajú, csökkent termékenységű területek felől. A tájszemléletü vízgazdálkodás nem maradhat meg a tábla szintjén. Kisvízgyűjtő szinten is jelentős felszíni, felszín közeli áramlási rendszerek vannak, melyek térben és időben is újraosztják a felszíni vizeket, illetve az azok által szállított oldott és lebegtetett anyagokat, melyekkel számolni kell a kapacitások és veszélyek térbeli meghatározásánál. A rossz adottságú, mély fekvésű területek jelentős talajvízszennyezési kockázattal járnak, művelésük nehéz és költséges. A táblákon belül kialakult kisebb tavak lecsapolása igen költséges és nehéz, ráadásul azt a vizet visszük el a tábláról, ami utána nagyon fog hiányozni. Arról nem is beszélve, hogy ezek a mélyedések a táblán belül gyűjtik a vizet, így a lecsapolásuk a tábláról húzza el a vizet. Meghagyása a táblákon belül emeli a tábla talajvíz szintjét, javítja a száraz évek termésbiztonságát, miközben biztos élőhelyet jelent a mezőgazdasági kártevőket fogyasztó ragadozók számára, és hozzájárul az élőhely diverzifikáláshoz is. A vízirányítási eszközök, eszközrendszerek kiépítése számos talajtani, talajvízszint változási folyamatot indítanak el, melyek előzetes vizsgálata a táj egésze szempontjából megkerülhetetlen. Itt elsősorban a szikesedési problémák jelentkezhetnek, de a talajvíz megemelkedése, leesése önmagában is jelentős, sokszor nagy gazdasági kárt okozó folyamat. Külön megemlítendő elem még az adathiány. A belvizes területek kezelése sok szempontból sarkalatos pont a stratégia fejlesztésében. Mint fentebb összefoglaltuk, a belvizek kialakulása két teljesen különbözőképpen kezelendő okkal magyarázható, a felszínen összegyűlő pangóvizekkel, illetve a megemelkedett talajvízzel. A magyarországi talajosztályozási rendszer nem különíti el a pangóvizes talajokat a réti talajoktól. Pangóvizes talajokat csak az erdőtalajok esetén értelmez, az alföldi réti és csernozjom átmeneti talajok esetén nem, így a talajtípus nem ad választ a legfontosabb kérdésre, miszerint a glejesedés, vagyis az időszakos víztelítettség az a talajvíz megemelkedése miatt alakul ki, vagy a fentről beszivárogni nem tudó és a felszínen megrekedt víz okozza a reduktív viszonyokat. A tájszempontú vízügyi stratégiai ebből a szempontból jelentős információ igényt is megfogalmaz a szakterületek, így a talajtani szakemberek felé is. A stratégiának mindenképpen tartalmaznia kell egy erős oktatási szegmenst a gazdák talajvízgazdálkodási szemléletének megváltoztatására. Megfontolandó lenne regionális mintagazdaságok kialakítása a gazdák számára hasznos ,jó gyakorlatok” bemutatására, melyhez talajtani, talaj-vízgazdálkodási monitoring hálózat is csatlakozna. A TÁJSZEMLÉLETŰ VÍZGAZDÁLKODÁS KONCEPCIÓJA A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK, KÖZELEBBRŐL AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A következőkben röviden áttekintjük azon - zömében - állami intézkedéseket, amelyek valamilyen módon segítségül szolgálnak, illetve valamiféle lényeges kapcsolatban állnak a tájszemléletű vízgazdálkodás koncepciójával. Az itt elemzett kérdésköröket közel sem tekintjük kizárólagosnak, lezártnak, azok említésével inkább csak a téma komplexitását kívánjuk szemléltetni. Ezt követően röviden ismertetésre kerülnek azon elképzeléseink, amelyekkel - reményeink szerint - még karakteresebb lépések tehetők a
