Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
44 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. FAVOKO aUpoU magasabbra kerülő vízszintek a villámárvizek egyre gyakoribb kialakulása és a zavarosság miatt kialakuló vízellátási problémák miatt okoznak számos nehézséget a vízellátásért felelős szakembereknek. Másrészt az egyre alacsonyabbra kerülő minimális vízszintek a térségi ivóvízellátást veszélyeztetik, hiszen ilyen időszakokban nagyon nehéz a kívánt mennyiségű ivóvíz biztosítása az érintett vízműveknél. 2. ábra. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota a VGT2 alapján (Fonás: wmv.vizeink.hu) Figure 2. Quantity status of groundwater bodies based on the VGT2 (Source: www.vizeink.hu) A táj szemléletű vízgazdálkodás tényleges megvalósítása nagymértékben segítheti a stratégiai fontosságúnak tartott mezőgazdasági vízigények hatékony kielégitését is. A mezőgazdasági célú öntözés volumenének növelésére leginkább a Tisza és a Körösök völgyében lenne szükség. A vízmérlegek adatai alapján megállapítható, hogy az öntözési vízigények kielégítése leginkább felszíni vízfolyásokból biztosítható hazánkban. A táj szemléletű vízgazdálkodás esetében jobban megvalósulhatna az árvízi és belvízi időszakok felesleges vizének talajban, illetve a telítettlen közegben való tárolása. Ennek eredményeként növekedhet a felszín alatti vizeink hasznosítható vízkészlete, amely akár mezőgazdasági öntözési célokat is szolgálhatna. A tájszemléletű vízgazdálkodás felszín alatti vizekre gyakorolt hatását leginkább hidrodinamikai és transzport modellezés segítségével tudnánk szemléltetni, amikor is különböző lehetséges szcenárió vizsgálatokkal előre lehetne jelezni a várható mennyiségi és minőségi változásokat az érintett térségek felszín alatti vízkészleteiben segítve ezzel a tervezési és kivitelezési munkálatokat. A vízügyi monitoring adatokon alapuló szimulációk segíthetik a szakmai döntéselőkészítést egy-egy térség vízgazdálkodási problémáinak megoldásában. A tájszemléletű vízgazdálkodás esetén még jobban megvalósitható a felszíni és felszín alatti vízkészletek együttes kezelése és hasznosítása (Petitta és társai 2018). Kemény és társai (2018) által készített tanulmány az öntözés térbeliségére fókuszál és elsősorban a termelő szempontjából közeliti meg az öntözhetőség összetett problémakörét. A mezőgazdaság szabadföldi öntözési vízigényének becslését az öntözhető növények által lefedett nem öntözött területből kiindulva végezték el. A tanulmány a realitásokra támaszkodva helyesen állapítja meg, hogy a mezőgazdasági vízigény döntő részét felszíni vízből kell tudni biztosítani Magyarországon. A tanulmány egyik fő eredmények tekinthető az öntözésfejlesztéssel kapcsolatban az a megállapítás, hogy felszíni vízből 409 millió m2 3, míg a felszín alatti vízkészletekből 98,9 millió m3, vagyis együttesen 507,9 millió m3 vízigény biztositható. Ezen adatok alapján a felszíni vízkészletekből a jelenlegi mintegy 51 ezer hektár szabadföldi öntözött mezőgazdasági területet 337,2 ezer hektárral lehetne bővíteni. A felszín alatti vízkészletekből a már most is öntözött 3 ezer hektár terület nagyságrendileg 45 ezer hektárral növekedne. A tanulmány ezeket a öntözhetőségi számokat elsősorban arra a stratégiai dokumentumra alapozza, amelyet Somlyódy (2002) készített a hazai vízgazdálkodás jövőjét illetően. Azt, hogy a közel 100 millió m3 nagysági évi öntözési célú felszín alatti vízmennyiséget, hol és hogyan, valamint milyen konkrét felszin alatti víztestekből lehetne biztosítani, arra nem tér ki a hivatkozott dokumentum, bár az Alföld vonatkozásában azt írja, nincs szabad felszín alatti víztestek mennyiségi Állapota SEKÉLY PORÓZUS ÉS SEKÉLY HEGYVIDÉKI Jelmagyarázat — o'wóo'-ats'---- ategyt«ghatár----- nagyodb vtzfcjy*» v izmiét f' t nagyobb áttvú «irVjltct
