Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
82 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. A vizsgált szennyvíztisztító telepek hiányzó adatai miatt csak a debreceni telepen tudtuk a biogáz villamos-energiává történő átalakításának arányát megállapítani, amelynek értéke 34%-ra adódott 95%-os alulteljesítési gyakorisággal. Amennyiben a nyíregyházi telep esetében a biogáz metántartalmát 60%-ra becsüljük, akkor a biogáz-hasznosítás arányára 32%-os értéket kapnánk, megközelítőleg 81%-os alultelj esítési gyakorisággal (5. ábra). 1ÍY10A ♦ * ^ 80% ‘ •8? 70% ■ U> 1 60% - CD > ♦ 1 1 co HD % 40% -CD f 30% - 14 20% ■ 10% • noA { 39 telep C* Debrecen ^ Nyíregyháza 20 40 6 Átalakítás foka [% 0 80 100 5. ábra. A vizsgált magyarországi szennyvíztisztító telepek biogáz villamos-energiává történő átalakításának aránya (Ni) öszszehasonlítva a németországi adatbázissal Figure 5. Comparison of biogas-to-energy ratio (N2) of the investigated Hungarian and German wastewater treatment plants Az elektromos önellátás aránya (Ve) Az elektromos önellátás fokát az éves villamosenergiatermelés és a teljes villamosenergia-fogyasztás hányadosából kapjuk meg. A cél az energia-szükséglet messzemenő lefedése a rendelkezésre álló biogáz mennyiségének maximális kihasználásával. A debreceni tisztítótelep önellátásának aránya elektromosság tekintetében 78,6%, az alultelj esítési gyakoriság értéke pedig 97%. A nyíregyházi tisztítótelep önellátásának aránya elektromosság tekintetében 81%, amelyhez 98% alultelj esítési gyakoriság társul a németországi telepeket figyelembe véve (6. ábra). Önellátás foka f%] 6. ábra. A vizsgált magyarországi szennyvíztisztító telepek elektromos önellátásának aránya összehasonlítva a németországi adatbázissal Figure 6. Comparison of self-supplying ratio of the investigated Hungarian and German wastewater treatment plants KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A magyarországi és a németországi szennyvíztisztító telepek energetikai összehasonlítása alapján az alábbi következtetéseket vontuk le: • A kiválasztott három magyar szennyvíztisztító telep adatainak kiértékelése jól mutatja, hogy a debreceni- és a nyíregyházi szennyvíztisztító telep viszonylag csekély fajlagos villamosenergia-fogyasztással bír. • A debreceni szennyvíztisztító telep csekély teljes villamosenergia-fogyasztásának egyik fontos aspektusa, hogy alacsony a fajlagos villamosenergiafogyasztás a levegőztetésnél, ami általában a teljes villamosenergia-fogyasztás jelentős részét képezi. • A levegőztető alacsony villamosenergia-fogyasztásának egyik lehetséges oka a relatív magas szennyvíz-hőmérséklet Magyarországon (Debrecenben az éves középérték kb. 20°C, a legalacsonyabb hőmérséklet kb. 12°C), amely hatására a németországival szemben itt rövidebb az iszapkor. • A karcagi membránszürős technológiával működő telepet érthető módon nem lehet beilleszteni az öszszehasonlításba, hiszen a fajlagos villamosenergiafogyasztás a membránszűrős technológia miatt sokkal magasabb. Általában a membrános bioreaktoros telepek teljes energiaszükséglete kétszer, de szélsőséges esetben akár négyszer akkora is lehet, mint a hagyományos telepek esetében. • A fajlagos biogáz-termelésre vonatkozóan a debreceni és a nyíregyházi tisztítótelepnek is nagyon jók az értékei. A nyíregyházi telepen ez bizonyosan arra vezethető vissza, hogy itt nagy mennyiségben kezelnek idegen iszapot is. • A debreceni és a nyíregyházi telep esetében is előnyös értéket mutat a biogáz villamos-energiává történő átalakításának aránya, amelynek értéke mindkét esetben magasabb, mint 30%. így mindkét telep közel 80%-os önellátási fokról számolhat be. Az energetikai ellenőrzés során kapott következtetések alapján tehát kijelenthetjük, hogy nem várható jelentős energetikai optimalizáció, amelyet egy energetikai vizsgálat mutathatna ki, éppen ezért a részletes energetikai vizsgálat megvalósítása a debreceni és nyíregyházi telepeken nem javasolt. Karcag esetében beruházás szükséges, a jelen üzemeltetési körülmények között az energetikai hatékonyság érdemben nem javítható. A PROJEKTEN TÚLMUTATÓ HATÁSOK A német mintára kialakított kérdőívek alapján minden szennyvíztisztító telep önellenőrzése és ennek folyamatos évenkénti ismétlése lehetséges. A projekt rámutatott a szennyvíztisztító telepeken belüli egyes tisztítási fokozatok elkülönített energetikai mérésének kiemelt fontosságára. A módszertan átvételéből adódó eredmények a víziközmű üzemeltetők elemi érdeke. Az adatok gyűjtése, az automatikus informatikai adatelemzések robbanásszerű bővülése, az adatokon alapuló üzemelés-irányítás az energia-hatékonysági célkitűzések alá is rendelhetőek. Az eddigi beruházásokban ez a szemlélet csak közvetve kapott
