Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
77 Rátky István: Egydimenziós nempermanens számításhoz szükséges minimális folyóhossz közelítő meghatározása. 1. rész explicit algebrai összefüggést előállítani, a levonulási sebességeket és azokból a címben kitűzött célt, ID szabadfelszínű, fokozatosan változó nempermanens vízmozgás alapegyenleteinek megoldása után kapott eredmények felhasználásával határozzuk majd meg. Ezt azonos főcímmel, „A feladat közelítő gyakorlati megoldása” alcímmel megjelenő tanulmányunkban mutatjuk be. IRODALOMJEGYZÉK HEC-RAS (2016). River Analysis System User’s Manual https://www.hec. usace. army, mil/software/hec-ras/ download.aspx Kovács Gy. (1955). Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 35. évf. 11-12. szám. pp. 394-423. Kozák M. (1958). Árhullámok levonulásának néhány hidraulikai kérdése. Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, IV. kötet 5. sz. Budapest, pp. 61-108. Kozák M. (1960). Árhullámok kiegészítő felszíni esésének meghatározásáról. Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, VI. kötet 3. sz. Budapest, pp. 123-134. Kozák M. (1977). A szabadfelszínü nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógép felhasználásával. Akadémiai Kiadó, Budapest. Rátky I. (2019). Hurokgörbével kapcsolatos megjegyzéseim. https://iratky.wixsite.com/ratky Rátky I. (2000). Árvízi hurokgörbék közelítő számítása. Vízügyi Közlemények, LXXXII. évf. 2000. 2. fűzet, pp, 232-261. Rátky Kozák M. (1999). Határfeltételek közelítése árhullámok számításánál. Hidrológiai Közlöny, 79. évf. 4. szám. pp. 193-196. Starosolszky Ö. (1970). Vízépítési hidraulika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Szigyártó Z. (1966). Árhullámlevonulási kísérletek az átvonulási elmélet igazolására. Építés- és Közlekedés-tudományi Közlemények, 1966. 4. sz. Szigyártó, Z. (1978). A lökéshullám ellapulásának leírása az átvonulási-elmélet alapján. Hidrológiai Közlöny, 58. évf. 1. szám. pp. 1-6. Szigyártó Z. (1984) A nempermanens viszonyok közötti vízhozam meghatározásának elméleti alapjai. Hidrológiai Közlöny, 64. évf. 3. szám. pp. 148-153. Szigyártó Z. (1985). Gyakorlati módszerek a nempermanens viszonyok közötti vízhozam meghatározására 1. Vízhozam meghatározás a vízállás változás intenzitása alapján. Hidrológiai Közlöny, 65. évf. 3. szám. pp. 158-163. Vágás I. (1981). A vízszín természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza és alföldi mellékfolyóinak vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, 61. évf. 9. szám. pp. 419-430. Vágás I. (1982). A Tisza árvizei. VIZDOK, Budapest. Vágás I. (1984a). Folyók vízhozamának és vízállásának kapcsolatai. Hidrológiai Közlöny, 64. évf. 3. szám. pp.152-157. Vágás I. (1984b). Az árvízi hurokgörbe. Hidrológiai Közlöny, 64. évf. 6. szám. pp. 333-341. Ven Te Chow (1959). Open-channel Hydraulics. McGraw-Hill Book Company, Inc., New York. RATKY ISTVÁN Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, okleveles építőmérnök, ‘THE,Delft”, NUFFIC ösztöndíjjal 10 hónapot töltött Delft, The International Institute for Hydraulic and Environmental Engineering, "Experimental and computational hydraulics" posztgraduális képzésen. PhD fokozatot 1998-ban szerzett. 1970- től a BME oktatója 2009-ig, egyetemi docensként nyugdíjba vonulásáig. Nyugdíjazása után vendégelőadóként a Szent István Egyetem Mezőgazdaság Tudományi Karán, az Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Szakmérnök képzésében, valamint az ELTE Természettudományi Karán hidrológus szakirányú továbbképzésben előadóként vett részt. 1974-től a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) tagja. Társasági kitüntetései: Pro Aquaemlékérem (2001), Schafarzik Ferenc-emlékérem (2016), négy alkalommal részesült Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjban. Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsági tag. 2000-től az MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának elnöke. Kutatási területe: árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem. A SZERZŐ s*
