Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
52 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. A mintavétel és az adatfeldolgozás szerepe a csapadékmaximum függvények megbízhatóságában és összehasonlíthatóságában Rácz Tibor A Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának hallgatója (E-mail: racztl67@gmail.com) Kivonat A globális felmelegedés és a klímaváltozás kapcsán sokszor elhangzik, hogy a csapadékok intenzívebbé váltak már napjainkra is, és a helyzet további kedvezőtlen alakulása várható. A kijelentés csak akkor értelmezhető, ha a korábbi adatok alapján megbízható csapadékmaximum (Intensity-Duration-Frequency IDF) görbéket tudunk felmutatni, amelyekhez képest a változás szembeötlő, kimutatható. A kérdés az összemérhetőség, van-e mihez képest változásról beszélni. A dolgozatban a megbízható csapadékadatok kérdése kerül vizsgálat alá, mennyiben tekinthetők a korábbi adatok megbízhatónak, és ennek következményeképp mennyire megbízhatók a korábbi csapadékmaximum függvények (IDF görbék). A dolgozat rávilágít a mérési pontosság kérdésére, valamint az adatfeldolgozásban rejlő bizonytalanságokra, amelyek a mérési eljárásból szükségszerűen fakadnak. A dolgozat konklúziója az, hogy a felvetett kérdésekre megfelelő választ kell találni. Az összehasonlíthatóság érdekében a régi adatokon a megfelelő javításokat kell végezni, és utólag elő kell állítani a mai elveknek jobban megfelelő (pontosabb) IDF görbéket. Ez a kérdés lényeges a klímaváltozás jobb megismerése szempontjából, de semmiképp sem vetheti el a csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztéséhez a jelen adatokon nyugvó (a megfelelő adatminőségi elvek betartásával készített) IDF görbék előállítását és az alkalmazásba történő mihamarabbi bevezetését, továbbá az évtizedes lemaradás felszámolását a csapadékvíz elvezetés területén. Kulcsszavak IDF görbék, archív csapadékintenzitás adatok, mintavétel, adatfeldolgozás, összehasonlíthatóság, klímaváltozás. Role of sampling and data processing methods in trustiness and inter-comparability Abstract With regard to global warming and climate change, it is often said that rainfalls have become more intense to our days, the frequency of very intensive or even extreme rainfall is higher, and this trend would continue. The interpretability of the statement can be ensured by presenting reliable Intensity-Duration-Frequency (IDF) curves, based on rainfall data of the past periods, against which the change can be recognised. The question is comparability, is there any change to a reference period or not. The paper examines the question of reliable precipitation data, the extent to which previous data can be considered reliable, and, consequently, the reliability of previous IDF curves. The paper highlights the issue of measurement accuracy, as well as the uncertainties inherent in data processing, which necessarily arise from the measurement procedure. The conclusion of the paper is that archive data were not analysed from point of view of data collection method and data processing, so the conclusion of the paper is that the above-mentioned questions should be answered in an appropriate way to have an acceptable base for the comparison of IDF curves. For the sake of comparability, appropriate corrections must be made to the old data, and even to the IDF curves to make them more adequate (more accurate) to the presently accepted data collection and processing principles. This issue is important for a better understanding of climate change, but it should in no way preclude the production and implementation of IDF curves based on the present data (prepared in accordance with appropriate data quality principles) for the elimination of decades long backlog in development of rainwater drainage systems. Keywords IDF curves, archive rainfall intensity data, data sampling, data processing, comparability, climate change. BEVEZETÉS Az elmúlt években közkeletű véleménnyé, axiómává vált az, hogy a vízelvezető rendszerek méretezéséhez használt csapadékmaximum függvények elavultak, mivel a klímaváltozás egyik hatásaként a csapadékosság megváltozott, és a csapadékok intenzívebbé váltak. Jellemzően visszatérő projekció, hogy a hazai nagycsapadékok legnagyobb intenzitásai is nőnek az előttünk álló évtizedekben (NA TÉR 2016, Láng 2019, IPCC 2014). De tényleg nőnek a hazai nagycsapadékok intenzitásai? És ha nőnek, mihez képest nőnek? Ahhoz, hogy az állítás igazolható legyen, a régebbi időszakok csapadékadatainak intenzitásáról kell megfelelő adatokkal rendelkezni, azokat kell az aktuális adatokkal összehasonítani. Az összehasonlítás alapvető feltétele az összehasonlíthatóság. Ahhoz, hogy egyes adatokat összehasonlíthassunk az összehasonlíthatóságukról, annak határairól meg kell győződjünk. Első körben tehát a csapadékintenzitás mérését és az adatok rögzítését kell vizsgálat tárgyává tegyük. Bár Magyarországon csapadékintenzitás mérése lassan másfél évszázadra nyúlik vissza, a mérési adatok feldolgozása a 70-es években a Budapesti Műszaki Egyetemen Winter János vezetésével folytatott munkát leszámítva elmaradt, az adatok korlátozottan, vagy egyáltalán nem hozzáférhetők. Kérdéseket vet fel a mérési technika változása, amely miatt kétségek merülhetnek fel a korábbi időszakok csapadékadatai vonatkozásában, így az összehasonlíthatóság vonatkozásában is. Márpedig, ha nincs mihez hasonlítani a csapadékintenzitás adatokat, akkor azt sem állíthatjuk, hogy változik az egyedi csapadékok intenzitása. A kérdés tisztázása és a helyzet rendezése az IDF görbékkel kapcsolatos tennivalók meghatározását megelőzően is alapvető fontosságú feladat. A tárggyal foglalkoztak már kutatók a korábbiakban is, (World Meteorological Organization 1982, Habib és társai 2001, Duchon 2010, Lanza és társai 2010). A jelen írás célja az, hogy bemutassa, önmagában az adatok beszerzésének és
