Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 4. szám

43 akkor annak víztartóba juttatása megoldható. Kedvező, használatokkal és az öntözés kedvezőtlen hatására csökkenő hogy ez esetben a MAR rendszer nem versenyez más föld- talaj vízszintek is kiegyenlíthetők e módszer alkalmazásával. Szabó Zs. és társai: A célzott felszín alatti vízutánpótlás nemzetközi trendjei és hazai alkalmazási lehetőségei 1. táblázat. A MAR típusok lehetséges csoportosítása a nemzetközi MAR adatbázis és az INOWAS tagolása alapján Table 1. Classification of MAR techniques based on the Global MAR Inventory and INOWAS platform Fő MAR típu­sok Specifikus MAR típusok Elsősorban a víz be­­szivárogtatására, pótlására irányuló módszerek Felszíni beszivá­rogtató módszerek Árkok és barázdák Altalaj öntözés Többletöntözés Árasztás Beszivárogtató tavak és medencék Parti szűrés (s.l.) Parti szűrés (s.s., fo­lyó vagy tó partján) Dűne szűrés Kúton, aknán vagy fúrólyukon kérész­­tül történő vízután­pótlás Víztartó rétegbeli tarozás (szállítás) és kitermelés Sekély/ásott kúton, aknán keresztül tör­ténő vízutánpótlás Elsősorban a víz fel­fogására, összegyűj­tésére, majd beszi­­várogtatására irá­nyuló módszerek Medermoriblógia­módosítás Meder horizontális kiterjesztése Utánpótlódást segítő gát Homok kitöltésű tá­rozó gáttal Felszín alatti gát Esővíz és felszíni lefolyás összegyűj­tése és felhaszná­lása Gátak és töltések Esővíz összegyűjtése háztetőkről és felszín alá juttatása Árkok a felszíni lefo­lyás összegyűjtésére Araszt ás Árasztás (2a. ábra) MAR módszerként való alkalma­zása akkor történik, amikor nagyvízi időszakban többlet víz áll rendelkezésre, vagy amikor árvízi eseményt kell kezelni. A rendszer passzív beszivárgást biztosít, amely áthatol a telítetlen talajzónán és az alatta lévő viztartóba kerül. Ezek a rendszerek számos előnnyel rendelkeznek, például az árvízvédelem, a szárazságra való felkészülés, a víztartó és az ökoszisztéma helyreállítása szempontjá­ból. Azonban a módszer alkalmazásához nagy földterü­letekre van szükség, melyeket készenlétben kell tartani, hogy lehetővé tegye az időszakos árasztást. így kompen­zációs rendszereket kell bevezetni a földtulajdonosok számára. Beszivárogtató tavak és medencék A felszíni beszivárogtató módszerek és azon belül is a beszivárogtató tavak, medencék (2b. ábra) a leggyak­rabban alkalmazott MAR módszerek közé tartoznak. Ezek alapja a víz megtartása és szétterítése többnyire sík területen, a beszivárgás fokozása érdekében. A fedetlen víztartóba való beszivárgás mértékét növelhetik árkok, gátak, üregek létrehozásával is. A felszíni beszivárogtató módszerek akkor alkalmazhatók, ha a területen fedetlen víztartó található, jó felszínközeli vezetőképességgel. E típus egyik válfaja a talajrétegen keresztül történő víz­­tisztítás (Soil Aquifer Treatment - SAT), melynek elsőd­leges célja a víz minőségének javítása, kihasználva a be­szivárgás alatt lejátszódó fizikai-, kémiai- és biológiai fo­lyamatokat. E módszernél elsősorban tisztított szennyvi­zet, illetve felszíni lefolyásból származó vizet használ­nak, mely a talajrétegen, valamint a fedetlen víztartón ke­resztül beszivárogva tisztul meg. A megfelelő hatásfok elérése érdekében gyakran váltakozva alkalmaznak ned­ves és száraz ciklusokat (2c. ábra). Parti szűrés Parti szűrés, folyó vagy tó partján Folyókhoz vagy tavakhoz kapcsolódó parti szűrésű rendszerek (2d. ábra) működése során a vízforrással pár­huzamosan elhelyezett kútsor vagy galéria szivattyúzása beindítja a folyó vagy a tó vizének az objektum felé történő áramlását. A szivattyúzás lecsökkenti a talajvízszintet a fo­­lyó/tó környezetében, ami előidézi vizük víztartóba való beszivárgását. E folyamat elsődleges célja a felszíni vizek minőségének javítása a kútba jutásig, majd ezt követő hasznosítása. A víz folyó- vagy tómedren, illetve víztartón történő áthaladása során fizikai-, kémiai- és biológiai fo­lyamatok játszódnak le, melyek eltávolítják az oldott és le­begtetett szennyezőket és patogéneket.

Next

/
Thumbnails
Contents