Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. A célzott felszín alatti vízutánpótlás nemzetközi trendjei és hazai alkalmazási lehetőségei Szabó Zsóka*, Tahy Ágnes**, Mádlné Szőnyi Judit* *Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (szazsoka@caesar.elte.hu) **Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest Kivonat A vízpótlás régóta használt eljárás a vízgazdálkodásban Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. Ugyanakkor, a célzott felszín alatti vízutánpótlás (Managed Aquifer Recharge - MAR) mint fogalom, viszonylag fiatal. Definíció szerint a víztartók tudatos vízutánpótlását jelenti, későbbi vízkivétel vagy környezeti haszon elérése céljából. MAR rendszerek létrehozása több előnnyel is jár, vízmennyiségi, vízminőségi és környezeti szempontból egyaránt. Alkalmazásuk többek között elősegítheti a vízellátás hosszútávú biztonságát, növelheti a víztartalékokat, csökkentheti az árvizek káros hatásait és a lefolyási vízveszteséget, továbbá javíthatja a víz minőségét. A MAR-ok között tartják számon a parti szűrésű rendszereket is, melyek tekintetében hazánk élenjár a 150 éves üzemeltetési tapasztalatoknak köszönhetően. A MAR rendszerekhez sorolható továbbá a talajvízdúsítás és rétegvízdúsítás, melyek évtizedek óta ismertek Magyarországon, azonban nem terjedtek el széles körben. Magyarország felszíni vizek tekintetében tranzitország, így egyre növekszik az igény a vizek helyben tartására és hasznosítására, elsődlegesen mezőgazdasági és öntözési célból. A második Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (2015) számos intézkedése is ebbe az irányba mutat. A célzott felszín alatti vízutánpótlás megoldási lehetőséget nyújthat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és ezzel a stabilabb vízellátás biztosításához. A szerzők célja, hogy bemutassák a MAR módszerek nemzetközi trendjeit és a kapcsolódó tudományos eredményeket, ezzel is hozzájárulva a MAR rendszerek széleskörű hazai elterjedéséhez, mely elősegítheti a vízgazdálkodás optimalizálását és a vízigények kielégítését. Kulcsszavak vízvisszatartás, vízutánpótlás, talajvízdúsítás, rétegvízdúsítás, parti szűrés, MAR, vízgazdálkodás. Managed Aquifer Recharge - State of the art, needs and possibilities in Hungary Abstract Water replenishment has long been a used method in water management in Hungary and internationally as well. However, Managed Aquifer Recharge (MAR) as a concept is relatively young. By definition, it is the intentional recharge of water to suitable aquifers for subsequent recovery or to achieve environmental benefits. There are several benefits of creating MAR systems, in terms of water quantity, water quality and the environment. Their application can, among others, promote long-term security of water supply, increase water reserves, reduce the adverse effects of floods and runoff, and improve water quality. These methods include induced bank filtration, for which Hungary is at the forefront thanks to its 150 years of operating experience. MAR systems also include surface spreading and well injection methods, which are also known in Hungary, but are not widespread. Hungary is a transit country in terms of surface waters, so there is a growing demand for water retention and local utilization, primarily for agricultural and irrigation purposes. Several measures of the Hungarian River Basin Management Plan (2015) also point in this direction. Managed Aquifer Recharge can provide a solution to adapt to climate change thus ensure a more stable water supply. The aim of the authors is to present the current state of the art and the international trends regarding MAR methods to promote the more widespread application in Hungary, which can help to optimize water management and meet water needs. Key words Managed Aquifer Recharge, water management, induced bank filtration, water replenishment. BEVEZETÉS A célzott felszín alatti vízutánpótlás (Managed Aquifer Recharge - MAR) egy olyan természet-ihlette vízgazdálkodási módszercsalád, melynek alkalmazása hosszú időkre nyúlik vissza, de mint fogalom viszonylag fiatal {Dillon és társai 2018). A korábbi szakirodalmakban mesterséges vízutánpótlásként található meg, de a „mesterséges” szó használata félrevezető lehet. Azt sugallhatja, hogy ez egy nem természetes, vagy egyenesen természetellenes folyamat, ami nagyban ronthatja a módszer társadalmi megítélését {Dillon 2005). A célzott felszín alatti vízutánpótlás definíció szerint a víztartók tudatos vízutánpótlását jelenti, későbbi vízkivétel céljából vagy környezeti haszon elérése érdekében {NRMMC, EPHC és NHMRC 2009). Olyan széles skálán mozgó eszközökre, módszerekre és intézkedésekre használható fogalom, melyek elősegítik az aktív felszín alatti vízgazdálkodást, lokális és medence léptékben egyaránt, valamint hozzájárulnak a felszíni és felszín alatti vizekkel való együttes gazdálkodáshoz, alkalmazkodva a növekvő éghajlati szélsőségekhez {Evans és Dillon 2018, Dillon és társai 2018). A kontrollált körülmények segítenek a megfelelő vízmennyiség és vízminőség elérésében, illetve megtartásában, védve az emberi egészséget és a környezetet {Dillon és társai 2009). Fontos elkülöniteni a célzott felszín alatti vízutánpótlást a nem szándékos és nem irányított vízutánpótlási módoktól. Tehát nem tekinthetők MAR módszernek a nem szándékos, beszivárgást növelő tevékenységek, mint például a szántóföldi művelés, a mélygyökérzetű növények eltávolítása, az árasztásos öntözés, az öntözésből származó beszivárgás vagy a víz- és szennyvízvezetékek szivárgása. Szintén nem nevezhető MAR módszernek, mikor a vízutánpótlás a fölösleges többletvíztől való megszabadulás eredményeként jön létre (pl. szennyvízaknák, bányászati
