Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
Nagy László: A tarpai gátszakadások geotechnikai tapasztalatai 23 1. és 2. kép. A mentett oldali koronaélből lesuvadt talaj a mentett oldali töltéslábnál legyező alakban szétterült Photo 1 and 2. The slide soil from the protected side of crown has spread in a fan shape at the protected side ground surface Ilyen mostoha körülmények között nem csak a nyúlgát nem tudott tovább magasodni, de a suvadásoknál megtámasztás készítésére sem volt lehetőség. Lehet, hogy módszert kellett volna változtatni a nyúlgát építésével kapcsolatban. A védelmi anyag hiánya kihatott tehát a meghágás elleni védekezésre. A nyúlgáton átfolyó víz áztatta a mentett oldali rézsüt (3. és 4. kép). A laza töltés telítődött vízzel, elnehezült és bekövetkezett a rézsűcsúszás (rézsűcsúszás, amikor a csúszólap nem lép ki a rézsűből, sem a csúszólap felső, sem az alsó kimetsződésénél) (l.A ábra). 3. és 4. kép. Helyenként a nyúlgáton folyt át a víz, ez elősegítette a mentett oldal eláztatását Photo 3 and 4. Water flowed over the emergency heightening, which helped to soak the protected side Az árvízvédekezési helyzeten csak rontott, hogy az ideiglenes védmű nem a vízoldali koronaélbe, hanem a töltés tengelyébe került. Ezt is részben meg lehet érteni, hiszen kevés homokzsák állt rendelkezésre, és a korona tengelyben volt a töltés a legmagasabb, így akartak magasságot nyerni. Valószínűleg bíztak a töltésben, és nem készültek arra, hogy az árvízvédekezésnek káros kimenetele lehet. Ugyanakkor, mint tapasztalt árvízvédekezők erre a nehezen megközelíthető területre nem homokzsákokat, hanem csak zsákokat kellett volna kérni és szállítani, a nyúlgátat helyi anyagból (a töltés mentett oldali koronaéléből) kellett volna megépíteni. Ez nem jelentette volna a töltés tönkretételét, hiszen már el volt döntve, hogy 2001. évben a Tarpa-Tivadar között töltés erősítésére kerül sor. Másik probléma lehetett, hogy a helyszínen lévő ÁBKSZ és VÍZIG osztag rendelkezett-e ásóval, lapáttal. Meghágás következtében általában egy eróziós folyamat a tönkremeneteli mechanizmus, ami a gát mentett oldali elmosását, erózióját eredményezi. Itt azonban egy másik folyamat játszódott le. A mentett oldali laza, telített talaj, mint egy sárfolyam csúszott le és terült szét a mentett oldali töltéslábnál. A csúszás esetenként kevesebb, mint 1-2 perc alatt játszódott le. Ha rendelkeznek megfelelő védelmi anyaggal, akkor sem lehet ilyen gyors tönkremenetelre még reagálni sem, nemhogy egy adott helyre árvízvédekezőket átirányítani, annak ellenére, hogy volt a helyszínen árvízvédekezésben jártas egység. Rövid idő alatt 16 ilyen suvadás alakult (5. és 6. kép), amiből három gátszakadás lett (a három gátszakadásból kettő összemetsződött a megnyílás szélességének növekedésével, így a történelem két gátszakadást tart nyilván).
