Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
16 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. Ehhez szükség volt a beavatkozási és a deponálási helyek munkagépekkel történő kialakítására. A gipsz jobb elkeveredése érdekében több helyen levegőztetést végeztek nagy teljesítményű szivattyúk, kompresszorok, nagynyomású tűzoltó fecskendők és motorcsónakok segítségével. A gipszezés 14 ponton történt. Október 5-december 1. között összesen 23 500 tonna gipszet használtak fel. Október 5-10. között a gipsz felhasználása átlagban 1700 t/nap, csúcsértékben 2800 t/nap volt. Felhasználtak továbbá 1800 m3 10%-os koncentrációjú ecetsavat is a lúg közömbösítésére, amelyet 3 helyen keverték a Marcalba. A tartálykocsikkal szállított tömény ecetsavat helyi vízszolgáltatóktól igénybe vett hígító vízzel keverték. A KÖDUKÖVIZIG a vízminőségi kárelhárítási munkákat, beavatkozásokat a Torna-patak 0+000-25+000 szelvényei között végezte. Gipsz adagolása a Torna-patakba 5 helyen történt (4. táblázat, 5. ábra), összesen 3 651 t mennyiségben. A települések belterületére kiszórt gipsz mennyisége 2 274 t volt. Az igazgatóság 3 helyen további 445 t gipszet helyszíni készletben tárolt. A NYUDUKÖV1ZIG a vízminőségi kárelhárítási munkákat, beavatkozásokat a Marcal mentén végezte a Karakó-Szergény közötti szakaszon (71+110-22+200 fkm). A pH csökkentés érdekében gipsz adagolása 4 helyen, ecetsav bekeverése egy ponton történt (4. táblázat, 5. ábra). A gipsz elkeveredését az adagolás megkezdésekor nagynyomású tűzoltó fecskendőkkel és levegőztető berendezésekkel segítették. A kijuttatott gipsz mennyisége 10 317 t volt. Az EDUKÖVIZIG a lúgos szennyezés közömbösítése érdekében a gipszezést öt, a savazást két szelvényben végezte. A felhasznált gipsz mennyisége az EDUKÖVIZIG működési területén 6 648 t volt, ennek csaknem 80%-át 3 nap alatt (október 6-8-án) juttatták a Marcalba. A Marcal Merseváti közúti és vasúti híd közötti szakaszon a gipsz repülőgépes kiszórását is végezték. HM pápai repülőbázisáról egy felszállással 0,5 t volt a kiszórt gipsz mennyisége. Összesen 78 t gipsz került így a Marcalba. A gipsz jobb elkeveredésének érdekében 3 helyen levegőztetést végeztek. Az EDUKÖVIZIG a Marcalon két helyen végzett savazást a lúgosság csökkentésére (4. táblázat, 5. ábra., 8-9. kép). 8. kép. A gipsz elkeveredése a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál Photo 8. Mixing of gypsum at the confluence of the Mosoni- Danube and the Rába Rivers 9. kép. Ecetsav bekeverése a Marcal duzzasztónál Photo 9. Mixing acetic acid at the Marcal dam A vörösiszap-szennyezés következményei A vörösiszap-szennyezésnek az érintett területen, a vízfolyások mentén sokrétű következményei voltak, amelyek - a teljesség igénye nélkül - a következőkben foglalhatók össze: • a vízminőségi állapot romlása (az érintett veszélyeztetett felszíni víztestek hossza a Tornán, a Marcalon, a Rábán, a Mosoni-Dunán és a Dunán a komáromi közúti hídig) mintegy 160 km-en; • vízi élőhelyek, életközösségek pusztulása; • halpusztulás; • védett területek degradálódása; • part menti sávok degradációja; • halászati jog korlátozása; • vízhasználatok korlátozása; • az alkalmazott vegyszerek károkozása a védművekben, egyéb műtárgyakban; • a kárelhárítás során a töltésekben, beavatkozási helyszíneken, azok környékén, valamint az úthálózatban kialakult károsodás; • a lúgos szennyezés közömbösítésére beadagolt gipsz mederben való lerakódása. Kedvező körülmény volt, hogy a térség ivóvízbázisai nem szennyeződtek, az ivóvíz a települési vízellátó rendszerekben mindvégig fogyasztható maradt (BM OKF 2011). 10. kép. A Rábában elpusztult halak Photo 10. The fish that perished in Rába River
