Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
11 Szlávik Lajos: Vízminőségi kárelhárítási munkák a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárítására 2. táblázat. A szennyezési hullám levonulása Table 2. Propagation of the pollution wave Folyó Szelvény szám Helyszín Időpont Eltelt idő Marcal 69+800 fkm Torna-patak torkolata 2010.10.04. 19:00 7 óra 64+815 fkm Boba vasúti híd 2010.10.04.23:30 11 óra 30 perc 59+255 fkm Kodó-patak torkolata 2010.10.05. 04:00 16 óra 51+104 fkm Mersevát közúti híd 2010.10.05. 10:50 22 óra 50 perc 49+540 fkm Cinca-patak torkolata 2010.10.05. 12:00 24 óra 44+580 fkm Szergény közúti híd 2010.10.05. 16:20 28 óra 20 perc 35+000 fkm Marcaltő 2010.10.06. de. kb.46 óra Duna 1766 fkm Komárom 2010.10.08. 12:00 kb. 96 óra A kiömlött anyag árhullámként vonult le a Torna, a Marcal és a Rába vízfolyások völgyében (4-5. kép). Az árhullám a Marcal völgybe jelentős mennyiségű iszapot, valamint az elöntött területekről származó uszadékot hozott és azt a Karakó (69+800 fkm) és Szergény (44+580 fkm) közötti szakaszon le is rakta. Torna A Marcal jobb oldali mellékvize a Bakonyban és a Marcalmedencében. Hossza: 51 km, vízgyűjtő területe: 498 km2. Városlödtől E-ra ered, DNy-i irányban átfolyik Ajkán, majd Ny-i irányba fordul, es Karakó közelében torkollik a Marcalba. A Torna egy szláv víznév (Trnava) átvétele, etimológiailag azonos a Tama nevével. Ennek a töve a szláv „tüske, tövis, kökény". Számos szláv vízfolyást neveznek így szlovák, szlovén, szerb, ukrán stb. területeken. Az így hívott vizek partján a névadás idején sok lehetett a tüskés cserje, kökénybokor. Marcal A Rába jobb oldali mellékfolyója a Kisalföldön. A Sümeg- Tapolcai háton ered, Sümegtől D-re. E-i irányban átfolyik a Marcalmedencén, majd a Rábával párhuzamosan haladva keresztezi a Csornai-síkot. Koroncó es Gyirmót között torkollik a Rábába. Hossza 100,4 km, vízgyűjtő területe 3076 km2. Murselta római kori település volt a mai Árpás határában, a Rába és a Marcal között. Ez kicsinyítő képzős származéka az illír murs („mocsár”) főnévnek. A magyar Marcal közvetlen előzménye szláv eredetű. Rába A Mosoni-Duna jobb oldali mellékfolyója. A Fischbachi-Alpokban, Stájerországban, kb. 1200 m magasan ered, Arzbergig D felé folyik, majd egy mély szurdokon (Raabklamm) áttörve DK, K felé haladva Alsószölnöknél, 288 m-rel a tengerszint felett ér Magyarországra. Csákánydoroszlótól ÉK-re, a Kemeneshát és a Vas- Soproni-síkság között kanyarogva ér a Kisalföldre. Jelentősebb mellékvizei: Lapincs/Lafnitz, Pinka, Sorok, Gyöngyös, Herpenyő, Marcal. Hossza: 283 km, vízgyűjtő területe: 10113 km2 (ebből Magyarországon van 187,6 km, illetve 5564 km2). A folyó neve kelta, vénét, esetleg illír eredetű. A szótő az indogermán „sötétvöröses, barnás” kifejezést rejti. A római (latin) Ar(r)abo a szláv Raba közvetítésével kerülhetett a magyarba. Német neve: Raab. További károk keletkeztek a Marcal mellékvízfolyásain is, ahová a levonuló ár visszaduzzasztott és a mellette elhelyezkedő mélyebben fekvő parti ingatlanokra kilépve azokon iszapelöntést okozott. A problémát súlyosbította, hogy a Marcal korábbi árhulláma csak részben húzódott vissza a mederbe, így a szennyhullám arra rászaladva öntötte el a völgyet. A szennyezés hatására a víz pH értéke a csúcsnál 13,5- 13,7 között mozgott, a fajlagos vezetőképesség értéke pedig elérte a 24 000 feletti értéket. Ennek hatására a vízi életközösség javarészt elpusztult. A növényzeten a lúg hatása jól látszik, hogy a nád és sás kifehéredett, a fás szárú növényzet pedig lehullatta a levelét és száradásnak indult. 4. kép. A Torna Somlóvásárhelynél Photo 4. The Torna Creek at Somlóvásárhely 5. kép. A szennyezett víz elkeveredése a Marcal rábai torkolatánál Photo 5. Mixing ofpolluted water at the mouth of Marcal River in Rába River Az EDUKÖV1ZIG működési területén a szennyezés vízben feloldott állapotban volt jelen, a víz színe enyhe vöröses barna árnyalatú volt, vörösiszap-lerakódás már nem volt észlelhető, mivel az a Tornán és a Marcal felső szakaszán már kiülepedett. A szennyezés a felsőbb szakaszokon végzett azonnali operatív kárelhárítási beavatkozásoknak köszönhetően, a befolyó mellékágak hígító hatására egyre hígult, hatása a Duna komáromi szelvényénél (1766 fkm) a szennyezést követő 4. nap volt kimutatható, ekkor érte el a pH az előző 5 évben - ebben a szelvényben - mért maximum értéket, ami pH = 8,50 volt.
