Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
6 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. 1,5-2,5 m magasan hömpölyögve azonnal elöntötte Kolontár település lakott területének jelentős részét. Az iszaptározó átszakadt gátjának katasztrófája a Torna-patak völgyében további hat települést érintett közvetlenül, ezek: Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny. 1. kép. A kolontári gátszakadás - 2010. október 4 Photo 1. The dam failure in Kolontár - 4th October 2010 A gátszakadás következtében a Torna-patak és völgye súlyos - a későbbi szakértői becslés szerint - mintegy 1 650 000 m3 mennyiségű 13,5 pH értékű lúgos vörösiszap terhelési kapott (OGY vizsgálóbizottság 2011). pH: Pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni. hidrogénion-kitevő - dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságátl jellemzi. A tiszta víz pH- értéke 7, ennél kisebb pH-érték savasságot, nagyobb pH-érték pedig lúgosságot jelez. pH=l pl. az akkumulátorsavnál (H2S04); pH=13,5- 14,0 pl. a marónátronnál (NaOH). A kiömlött anyag mintegy kétharmada maró lúg volt. A vörösiszap-hullám levonulásával a szennyezés átterjedt a Marcalra, a Rábára, majd elérte a Mosoni-Dunát és a Dunát is. A KATASZTRÓFA KÖVETKEZMÉNYEI A Kolontár külterületén lévő vörösiszap-tározó gátszakadásával Magyarország történelmének legsúlyosabb ipari katasztrófája következett be. A katasztrófa következtében 10 lakos életét vesztette, 286 fő szorult egészségügyi ellátásra és ezek közül 120 fő hosszabb kórházi, egészségügyi kezelésre. Az életveszélyessé vált, illetve a vörösiszappal szennyeződött lakásokból, Kolontárról, Devecserből és Somlóvásárhelyről 390 ember azonnal ki kellett menekíteni, és további 110 személy kitelepítéséről kellett haladéktalanul gondoskodni. 367 belterületi ingatlant ért károsodás, melyek döntő részét el kellett bontani, kisebb részét helyreállították. A lúgos iszap 1017 hektár mezőgazdasági területet árasztott el, megsemmisítve az ott található mezőgazdasági kultúrákat. A károsult mezőgazdálkodók száma 731 fő volt. A lúgos iszap felbecsülhetetlen humán, gazdasági és ökológiai károkat okozott a térségben. HOGYAN KELETKEZIK, MIT TARTALMAZ A VÖRÖSISZAP? A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. A timföldet bauxitból állítják elő. A bauxit alumíniumtartalmú ásványokból, valamint egyéb alkotókból, így vas- és szilíciumvegyületekből álló ásványi nyersanyag, amely a benne lévő vastól vörös színű. A bauxitot porrá őrlik, majd nátrium-hidroxiddal (ez erős lúg) reagáltatnak 150-180°C-os hőmérsékleten és nagy nyomáson. Karl Joseph Bayer 1892-ben szabadalmaztatta a bauxit nátronlúgos feltárását. Jelenleg a világ timföldtermelésének 90%-át a Bayer-eljárással állítják elő. Az eljárás lényege, hogy a bauxitércben lévő alumínium-oxid hidrátok oldhatósága lúgoldatokban a hőmérséklet és a lúgkoncentráció függvényében nagymértékben változik. Az eljárás részfolyamata a „feltárás”, melynek lényege, hogy a megőrölt bauxitból katalizátor jelenlétében, nátronlúggal, magas hőfokon kioldják annak alumínium tartalmát. A lehűtött, ülepített oldatból a „kikeverés” folyamatában alumínium-hidroxidot kristályosítanak, majd „bepárlással” marónátront nyernek vissza és azt újra felhasználják. A bauxitból kioldódott alumíniumvegyületekből készül a timföld, ebből elektrolízissel fémalumíniumot gyártanak. A bauxitércből visszamaradó egyéb ásványok elegye lúggal erősen szennyezett. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban, és mint oldhatatlan anyag visszamarad. Mivel a vas-oxid (fémoxid) vörösesbarna, erősen színező anyag, ezért nevezik a visszamaradó, vízben nem oldható zagyot vörösiszapnak, aminek az elhelyezése speciális tárolót igényel. Egy tonna timföld előállításakor 1,5-2 t vörösiszap keletkezik. Magyarországon található vörösiszap-tárolók: Ajka mellett (nyitott), Almásfüzitő (zárt, 85%-ban rekultivált), Neszmély (nyitott), Mosonmagyaróvár (zárt). Évtizedek alatt összesen 55 millió t vörösiszap halmozódott fel a zagytározókban szerte az országban. Ez Magyarországon a legnagyobb tömegben előforduló veszélyes hulladék. Ajkán 1942 óta folyik timföldgyártás. Ezen idő alatt mintegy 30 millió t vörösiszap halmozódott fel, amelyet tíz tározóban helyeztek el. A vörösiszap a hatályos EU szabályozás (94/904/EC direktíva) szerint nem veszélyes anyag. Bár a magyar szabályozás 2002. január 1. előtt kizárólag veszélyes hulladékként kezelte a vörösiszapot, később - az alkalmazott technológia függvényében - lehetőség volt a „nem veszélyes hulladék” minősítésre is. (2010-ben Ajkán, a MAL Zrt-nél tárolt vörösiszap nem minősült veszélyes hulladéknak.) A környezetbe kikerülő vörösiszap azonban potenciális veszélyforrás, amely mind a vele érintkező lakosságot, mind az élővilágot, mind a környezetet (levegő, víz, talaj) veszélyeztetheti. A vörösiszap elsősorban erősen lúgos jellege miatt veszélyezteti az élővilágot, valamint az épített és a természeti környezetet. A vörösiszap átlagosan 24-45%-a vas-oxidot, és egyéb fémvegyületeket (15-28% alumínium-oxidot, 3-11% titándioxidot, 5-20% szilícium-dioxidot, 5-12% nátrium-oxidot és 1-3% kalcium-oxidot) is tartalmaz. 1% alatti menynyiségben gallium-, vanádium- és ritkaföldfém-oxidok is találhatók benne. Az ajkai X. tározóból kiömlött vörösiszap az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) utólagos vizsgálati eredményei szerint kiugró fémszennyezettséget nem mutatott.
