Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
28 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. voltak és a jövőben is bizton számolhatunk velük. Elengedhetetlen feladat az árvizek okozta károk kivédésére, minimalizálására való felkészülés. E felkészülés jegyében tovább kell folytatni a VTT-ben meghatározott, a Tiszavölgy árvízvédelmi biztonságának növelését célzó fejlesztéseket, korszerűsíteni kell a védelmi felszereléseket; továbbra is erősíteni kell az árvízvédekezésben együttműködő szervezetek közötti kapcsolatot. Az árvíz elleni védekezések műszaki irányítója a vízügyi szervezet, melynek ütőképességét a továbbiakban is fenn kell tartani, hiszen szaktudásuk, szervezettségük, hivatástudatuk lehet garancia arra, hogy az elkövetkező évtizedekben is biztos kezekben tudhatjuk az elemek erejével való küzdelmek irányítását. Ötven év telt el azóta, hogy 1970 májusában az ár elöntötte a Szamos menti településeket és ezzel sokak életét megváltoztatta. Társadalmi szemszögből vizsgálva a történteket, megállapítható, hogy a legtöbb árvíz sújtotta települést újjáépítették és jelentősen modernizálták, ezáltal sokat fejlődött a vidék. Az életkörülmények jelentős javulására utalva nevezte a térség lakossága ezt az árvizet „aranyvíznek” (Dövényi 2005). A Szamos menti újjáépítés és vízmüvesítés programja hozzájárult a megye, a terület nagymértékű lemaradásának csökkentéséhez, illetve irányt mutatott egy dinamikusabb fejlődés felé. A pusztító árvíz elmosta azt, ami régi, avult volt, s ezzel teremtett lehetőséget a megújulásra, amely révén a vidék látványos fejlődésen ment keresztül. Ugyanakkor odaveszett a jellegzetes szatmári táj egy része is; nem mérséklődött a lakosság elvándorlása, több település elnéptelenedett a 20 évig érvényben lévő építési tilalom miatt (Rakonczai 1982, Rakonczai és Pristyák 2003). Az 1970 májusában levonult minden addigit meghaladó árvíz örök mementóként, történelmi mérföldkőként marad meg nemcsak a Tisza-Szamos köz, de az ország életében is. IRODALOMJEGYZÉK Czimbalmos B. (1970). Az árvízkárokról és a helyreállítási feladatokról. Szabolcs-Szatmári szemle, 3, 13-17. Czinkotszky I. (1971). Az árvízvédekezéssel összefüggő vízellátási feladatok. In: A Tisza-völgyi árvíz 1970. A Vízgazdálkodás külön száma, OVH, Bp., 57-62. Csorna J. (1972). Vízhozamok alakulása a Tiszán és mellékfolyóin. In: Bözsöny, D. (szerk.) Az 1970. évi tisza-völgyi árvíz műszaki tapasztalatai. MTA-OVH-MHT, VÍZDOK, Bp., 84-101. Csorna J, Szilágyi J. (1971). Az árvíz hidrológiai jellemzése. In: A Tisza-völgyi árvíz 1970. A Vízgazdálkodás külön száma, OVH, Bp., 17-27. Dövényi Z. (2005). Az árvizek település- és településhálózat formáló hatása a Felső-Tisza vidéken. Földrajzi Értesítő, 1-2,85-109. Gauzer B., Bartha P. (1999). Az 1970. és 1998. évi felső-tiszai árhullámok összehasonlítása, árvízi szimulációs vizsgálatok. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp., 3. 354-390. Ihrig D. (szerk.) (1973). A magyar vízszabályozás története. VÍZDOK, Bp. Jancsó Gy. (1971). Árvízvédelem a Tisza felső szakaszán. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp., 3. 95-103. Kókay Gy. (1971). A polgári védelem kitelepítési és befogadási szakszolgálatának közreműködése az 1970. évi Tisza-völgyi árvízvédekezésben. Vízgazdálkodás, 2. 65-70. Koltay J. (1979). Vízi közmüvek építése Szabolcs-Szatmár megyében. Vízgazdálkodás, 5. 6-9. Lászlóffy W. (1972). Az 1970. évi tiszai árhullámokat kiváltó csapadékviszonyok és a belőlük levonható tanulságok. In: Bözsöny, D. (szerk.) Az 1970. évi tisza-völgyi árvíz műszaki tapasztalatai. MTA-OVH-MHT, VÍZDOK, Bp., 67-74. Lászlóffy W., Szilágyi J. (1971). Az 1970. évi tisza-völgyi árvíz hidrológiai jellemzése. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp., 3. 29-55. MiskolcziL. (1971). Szabolcs-Szatmár vízellátási helyzete és perspektívái. Szabolcs-Szatmári szemle, 4, 23-28. Murai Gy. (1971). Az 1970. évi tisza-völgyi árvíz és belvíz által okozott károk és a helyreállítás. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp., 3. 181-193. Népszabadság. 1970. május 20. p5. Podani M. (1972). Az 1970. évi árvíz Romániában. In: Bözsöny, D. (Ed.) Az 1970. évi tisza-völgyi árvíz műszaki tapasztalatai. MTA-OVH-MHT, VÍZDOK, Bp., 47-82. Rakonczai J. (1982). Példák a folyószabályozások utáni árvizek településhálózat-formáló hatására az Alföldön. Alföldi tanulmányok, Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 6. 67-84. Rakonczai J., Pristyák E. (2003). Az árvizek hatása az alföldi népesség migrációjára az utóbbi fél évszázadban. Alföldi tanulmányok Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 19. 118-127. Süli-Zakar I. (1974). Szabolcs-Szatmár településföldraizi vázlata. Szabolcs-Szatmári szemle, 2. 87-104. Szeifert Gy. (1971). Árvízvédelem a Tisza-Szamos- Kraszna közben. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp„ 3. 75-94. SzlávikL. (2004). A Vásárhelyi-terv: árvízvédelem, terület- és vidékfejlesztés a Tisza mentén. Mérnök Újság, 3. 12-14. SzlávikL. (1976). Az 1974. évi körös-völgyi árvíz hidrológiai jellemzés. Vízügyi Közlemények, 1. VITUKI, Bp., 15-40. Takács L. (1971). Védekezés a Körösökön. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp., 3. 112-126. Tápay L. (1971). Lokalizációk. Vízügyi Közlemények, VITUKI, Bp., 3. 255-268. Vámosi, S. (szerk.) (1992): A vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992). VTOSZ, Bp. 1992.
