Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
26 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. Az országhatár-menti, a határon át érkező árvízi elöntéstől védő lokalizáló töltés nem példa nélküli a magyar árvízvédelmi rendszerben. A Fehér és Fekete Körös között z 1925-ben a Romániából átömlött árviz után már épült egy határ menti zárógát, amely 1932-ben, majd 1939-ben is sikeresen megvédte a magyar területet, a két folyó közötti ún. deltát. 1966-ban minden korábbinál magasabb szinten érkezett a víz a Körösök romániai töltésszakadásaiból és átömlött a korábbi lokalizációs töltésen. Ezért a zárógát új nyomvonalon és új méretekkel, amely 1970-ben már vizet is tartott! Az 1970. júniusi rendkívüli körösi árvíz tapasztalatai indokolttá tették az ártér lezárását Románia felől, a Fekete- és Sebes-Körös között és a Fehér-Körös bal parton is. A lokalizáló töltés megépítése 1970 júniusában kezdődött meg és teljes hosszban 1972-ben készült el (Takács 1971). Ezek a töltések alkalmasak arra, hogy mind a Fehér-és a Fekete-Körös, mind a Sebes-Körös romániai töltésszakadása esetén is védelmet nyújtsanak a magyar területeknek. A Fekete- és Sebes-Körös közötti zárógát 1974-ben részben vizet is tartott (Szlávik 1976). A Szamos-Túr közi zárógátból először a Szamos jobb part és Túr bal part közötti lokalizációs töltést építették meg 25,2 km hosszban, közel 2,0 millió m3 földanyag beépítésével. megépült 6,8 km hosszban a Sáréger bal parti töltése és a Túr-Sáréger zárógát is 3,1 km hosszban. A töltésszelvény magassága a tározótér legmélyebb pontja felett 7 m, és így a szelvény területe meghaladja a 100 m2-t. A magassági biztonság 1 m, amely a fokozott biztonsági követelmények mellett is elegendő lehet, tekintettel arra, hogy ha a visszatartott víztömeg a tározási szintet eléri, a vészkiömlő automatikusan működni kezd a Sáréger-völgyén át a Túr folyóba. Az 1998. évi tiszai árvizet követően modellezték a két - egymástól eltérő hidrometeorológiai és hidrológiai körülményekből keletkezett - árvízi helyzet (az 1970. és 1998. évi) együttes előfordulásának lehetőségét és megállapították, hogy a kiépített töltéseket is meghaladó árvízszintek a két folyón bármikor kialakulhatnak (Bartha és Gauzer 1999). A jogszabályban előírt biztonsági szintekre mindkét folyón ki kell építeni a töltéseket, de azok nem emelhetők a végtelenségig, szükség van „biztonsági szelepekre”, árvíztározókra is. Kidolgozták a „Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése” (VTT) című fejlesztési programot (Szlávik, 2004), amely a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelését egyértelműen a mértékadó árvízszintel meghaladó árhullám 1 m-rel történő csökkentésében határozta meg. A rendkívüli A hazai, valamint romániai gátszakadások sürgetővé tették a Szamos-Túr közi öblözet árvízvédelmi rendszerének felülvizsgálatát és mielőbbi fejlesztését. Az 1972— 2004. évek között a Szamos bal partján 46,650 km, a Szamos jobb partján 46,385 km hosszban került sor az árvízvédelmi töltések fejlesztésére (6. kép). 6. kép. A Szamos fejlesztett töltése (Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára, FETIVIZIG, Nyíregyháza) Picture 6. Improved dyke of the Szamos River (Source: Database of the Upper Tisza Region Water Historical Collection, FETIVIZIG, Nyíregyháza) A 32 évig tartó fejlesztés során beépített földanyag mennyisége közel 6,0 millió m3 volt. Az 1780-ban épült első gátaktól napjainkig a főbb fejlesztési szakaszokra jellemző töltés keresztszelvényeket a 3. ábra mutatja be. árvizek károkozás nélküli levezetésére a legalkalmasabb megoldás a védtöltéseknek az előírások szerinti kiépítését követően az árvízi meder vízvezető képességének javításával (az 1970. év előtti vízvezető képesség elérésével) és a magyarországi ártéren kialakításra kerülő árvízi tározókkal tervezik elérni. 2003-ban kormányhatározat (1022/2003. (111. 27.) Korín, határozat), majd az országgyűlés által 2004. év júniusában megalkotott törvény (2004. évi LXVII. törvény) alapján megindult ez a munka. 2008-2013. között négy árvíztározót helyeztek üzembe a Tisza-völgyben: a cigánd-tiszakarádit (2008, 94 millió m3), a tiszaroffit (2009, 97 millió m3), a hanyitiszaülyit (2012, 247 millió m3) és a nagykunságit (2013, 99,4 millió m3). m B.f. f-— LNV 1970 (902 cml LNV 1888 (743 cm) NV 1932 (680 cm) 117,001 vízmérce “0" pont: 112,92 m B.f. 3. ábra. A Szamos töltésének jellemző keresztszelvénye a főbb fejlesztési szakaszokban Figure 3. Characteristic cross-section of the Szamos embankment during major development stages
