Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
58 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. 2. ábra. Bemeneti összegzési adatkészlet típusok a városi vízmérleg számítás általános modelljéhez Figure 2. Input summary data set types for the general model of urban water balance calculation Csapadék és párolgás A csapadék (PREC) és a potenciális evapotranszspiráció (PET) meghatározására szolgáló számításhoz az adatok a CarpatClim (http://www.carpatclimeu.org/pages/atlas/) adatbázisából kerültek letöltésre. A kettő különbségét finomított raszterhálóval használhatjuk bemeneti adatként, amennyiben a tényleges párolgást más módszerrel nem tudjuk megbecsülni. A tényleges párolgás kiszámítására számos képlet ismert (FAO 1998), és a felhasználó döntése, hogy a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével melyiket épiti be a térinformatikai modellbe. Ezek közül az egyik széles körben használt egyszerűbb összefüggés abból indul ki, hogy a tényleges párolgás a potenciális párolgás és az úgynevezett növényi koefficiens szorzata, amelyet az 1. képlet szemléltet. ET = k-PET (1) ahol ET = tényleges evapotranszspiráció, k = növényi koefficiens, PÉT = potenciális evapotranszspiráció. A növényi koefficiens függ a területen található növény fajtájától, annak vegetációs állapotától, valamint a klimatikus adottságoktól (napi átlaghőmérséklet, csapadékosság). Értékére számos szakirodalmi adat létezik, amelynek térbeli és időbeli alakulását a modellbe beépíthetjük. A növényi koefficiens pontosítására további lehetőség a liziméteres mérésekkel való összevetés, illetve az adott raszter-egységre eső növények távérzékelési módszerekkel történő vegetációs indexének (Szilagyi és társai 1998, Labedzki 2011, Kamble és társai 2013) figyelembevétele. Egy adott terület NDVI Normalizált Differenciált Vegetációs Index értékeinek különböző időpontokban (pl. a vegetációs időszak előtt, közepén és a végén) történő összehasonlításával meghatározható az épített területek, szántóterületek, erdők, kertek, fasorok, parkok, utak területi arányai. Az NDVI egy dimenzió nélküli mérőszám, amely a spektrális tulajdonságok alapján, meghatározott képlet szerint, numerikus formában megmutatja a mért objektum fotoszintetikus aktivitását (Rouse és társai 1974). Jelen tanulmányban az Európai Űrügynökség (ESA) által szolgáltatott Sentinel2 műhold spektrális mérési adatai alapján készültek ezek a számítások, a 2018-as év februári és májusi adatai alapján. Tározás A felszíni vizek összegyülekezését és tározását döntően a domborzati viszonyok határozzák meg. Általánosan megállapítható, hogy a hazai domborzati viszonyok a felszíni víztestekben való nagymértékű tározást nem teszik lehetővé (.EC 2015), ami különösen igaz az alföldi területekre. Elkészítettük a vizsgálati területek digitális domborzatmodelljét (DEM), melynek alapját az ASTER GDEM adta. Ezt felhasználva generálható lett a lejtőtérkép, valamint a vízgyűjtő-alegység térkép a felszíni vízáram irányának térképével (3. ábra). 3. ábra. DEM ASTER adatok alapján készült vízgyűjtő felosztás a GlobalMapper szoftverkörnyezetben, Debrecen településre Figure 3. Watershed division based on DEM ASTER data in the GlobalMapper software environment for Debrecen City
