Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
49 poroelasztikus paraméterei (porozitás, fajlagos tárolóképesség, összenyomhatóság, áteresztőképesség) meghatározhatók (pl.: Narasimhan és társai 1984, Rojstatczer és Agnew 1989, Maréchal és társai 2002, Fuentes-Arreazola és társai 2018). A felszín alatti vizek árapályának kimutatását a Föld légkörének terhelő hatása (légköri árapály, időjárás) és az óceáni terhelés - amely a kontinensek belsejében is érzékelhető - befolyásolja (5. ábra), ezek hatását korrigálni szükséges (Farrell 1972, Agnew 2013). A légnyomáskorrekció automatikusan történik légköri nyomáskiegyenlítő vezetékkel rendelkező vízszint, ill. nyomásmérők alkalmazásával, mint pl. a Dataqua vízszintmérő (httpl). A kontinensek belsejében a vízkutak árapályjelenségének vizsgálata során az óceáni terhelés hatása figyelmen kívül hagyható (Robinson és Bell 1971), azonban az árapályösszetevők pontos meghatározása során korrigálni szükséges (pl.: Jentzsch 1997). Példaképpen a 4. ábra az ÜH-27 számú vízszintmegfigyelő kút 5. zónájában (-73,93 - -135,06 m tszf.) a 2004.01.01. és 2004.02.29. között mért vízszintet, a légnyomást és a légnyomással korrigált vízszintváltozás adatsort ábrázolja. Mentes Gyula: Felszíni és felszín alatti vizek árapálya________________ 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 idő [óra] 4. ábra. Az Üh-27 kútban mért vízszintmagasság adatsor (a), légnyomás adatsor (b) és korrigált vízszint adatsor (c) 2004.01.01. és 2004.02.29. között Figure 4. Water level data, air pressure data and corrected water level data in the Üh-27 well between 01.01.2004 and 29.02.2004 Az 5. ábra a 2004.01.01 és 2004.06.30 között regisztrált adatokból számított spektrumot mutatja, amelyen jól láthatók a főbb árapálykomponensek. Bállá (2004), valamint Bállá és társai (2004) részletesen ismertetik az üveghutai tesztterület geológiai és hidrogeológiai felépítését. Az 6. ábrán egy multipackeres megfigyelőkút felépítése látható. A 3. táblázat az ÜH-29 számú kút 2. (60,03 - 12,59 m tszf.), 3. (11,75 - -30,64 mtszf.) és az 5. (-71,99 - -139,81 m tszf) zónákban mért vízszintváltozások árapály-kiértékelésének eredményeit mutatja be (Wenzel 1996). A kiértékeléshez a zónákban mért nyomásváltozásokat vízszintváltozásokká (h=p/pg) számoltuk át. Látható, hogy a kapott Ol és M2 amplitúdók a mélység növekedésével növekednek., ami arra enged következtetni, hogy a porozitás és a matrix összenyomhatósága csökken a mélység növekedésével. Az üveghutai kutakban végzett árapály-megfigyelések eredményeit és az azokból levonható hidrológiai következtetéseket Rotár-Szalkai és társai (2006) részletesen ismertetik. 5. ábra. Az Üh-27 kútban mért adatok amplitúdó spektruma a 2004.01.01.-2004.06.30. időszakra vonatkozóan (Megjegyzés: Az Ol, SÍ, KI, M2, N2, S2 árapálykomponensek megnevezése és periódusideje a 2. táblázatban található.) Figure 5. Amplitude spectrum of the data measured in the Üh- 27 well from 01.01.2004 to 30.06.2004. (Note: Table 2 shows the names and periods of the tidal components Ol, SI, Kl, M2, N2, S2.) 300-felszín: 283.72 m 250 — talaiyizszint: packer 215,74 m 200— 0. zóna: 213,26 154,30 m — 150 — packer 1.zóna: VJ 153,46-81,30 m £ ra 100-'<D J </) >1 packer 2. zóna: 2 50 — 80,45--1,99 m 0-packer 3. zóna:-2,83 - -52,30 m-50— packer — 4. zóna .-54.14--83.94 m packer —-100-1 — 5. zóna:-84,78--116,29 m-150— 6. ábra. Az üveghutai tesztterület multi-packeres megfigyelő kútjainak felépítése az ÜH-26-os kút példáján Figure 6. Structure of the multi-packer system of the monitoring wells on the Üveghuta test site based on the example ofÜH-26 well 3. táblázat. Az árapálykiértékelés során kapott Ol és M2 árapályhullámok az ÜH-29 kútban mért adatok alapján (Rotár- Szalkai és társai 2006) Table 3. Ol and M2 tidal waves obtained by tidal evaluation of data measured in the Üh-29 well (Rotár-Szalkai et al. 2006) ÜH-29 Tengerszint feletti magasság [m| Ol M2 Amplitúdó |mm| Amplitúdó |mm| 2. zóna 60,03 - 12,59 11.536 ±0.043 11.730 ±0.027 3. zóna 11,75 --30,64 13.269 ±0.046 12.434 ±0.043 5. zóna 11,75 - -30,64 17.375 ±0.056 13.254 ±0.041
