Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
43 Szlávik Lajos: Tíz évvel „Zsófia” és ,.Angéla” után - Rendkívüli hidrometeorológiai és vízkárelhárítási események 2010-ben tott: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az árvízi védekezésben összességében több mint 9 000 fővel vett részt, elsősorban a júniusi védekezési időszakban. A védekezés során ismételten bebizonyosodott, hogy a KÖVIZIG-ek létszáma nem elegendő egy hosszabb árvízi és belvízi védekezés során még az irányító feladatok maradéktalan ellátására sem. A hiányzó létszámot - amíg lehetett - a társ KÖVIZIG-ektől átcsoportosítással biztosították, de egy bizonyos védekezési fokozatban lévő töltéshossz, illetve III. fokú, vagy rendkívüli védekezések során már külső vállalkozóktól kellett felvenni szakembereket. A helyismeret, illetve az árvíz-védekezési gyakorlat hiánya sok esetben nehézségeket okozott, vagy akár hibákat, felesleges munkákat, veszélyhelyzet kialakulását eredményezett. A kitelepítettek maximális száma június 8-án 5259 fő volt, ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4222 főnek kellett elhagynia otthonát. Az ország egészében az árvizek és belvizek elleni védekezésre 14,3 millió homokzsák került beépítésre. Ebből a menynyiségből összesen 3,2 millió homokzsákot külföldről biztosítottak. A védekezésnél felhasználásra került 20 ezer köbméter homok, 160 ezer négyzetméter fólia és 55 ezer fáklya. Az anyagellátottság tekintetében biztosított volt a védekezés, ellenben az elavult géppark üzemeltetése már gondokat okozott, sok esetben nagymértékben csökkentette a védekezés hatékonyságát (meghibásodások miatti leállások, szerelési idők, gyártó hiánya miatt rendelkezésre nem álló alkatrészek). A gépészeti szakember hiány krónikussá vált, a szükséges létszámot helyenként átirányításokkal sem lehetett biztosítani. AZ OMIT TUDOMÁNYOS TANÁCSÁNAK KÖZMLKÖDÉSE AZ ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDEKEZÉSBEN A 2000. évi rendkívüli tiszai árvízvédekezés során vették igénybe először egy tudományos testület közvetlen és rendszeres segítségét a védekezés kritikus helyzeteinek elemzéséhez és a megelőző, illetve operatív beavatkozások döntéseinek előkészítéséhez. Az OMIT mellett működő Tanács tagjai úgy tettek eleget javaslattevő, véleményező szerepüknek, hogy az aktuális műszaki probléma áttekintése után konszenzussal döntöttek a probléma műszaki szempontból optimálisnak tekinthető kezeléséről. A Tanács működése arra is lehetőséget teremtett, hogy kipróbálják a tudomány legfontosabb új eredményeit a védekezési feladatok során tudatosított problémák elemzésénél, különösen abban az esetben, ha a rendelkezésre álló időelőny erre lehetőséget adott. Számos esetben szükség volt (így 2002-ben és 2006-ban is) egy-egy átfogóbb, de igen szűk határidőn belül elvégezhető számítás, modellfuttatás, illetve vizsgálat elvégzésére, az adott helyzet elemzésének pontosítása és a megalapozott javaslat megfogalmazása érdekében. 2010-ben a Tanács hasonlóképpen működött, több ülést tartott és - többek között - véleményezte és értékelte • a védekezési feladatok vízügyi-katasztrófavédelmiönkormányzati munkamegosztásának tapasztalatait és tanúságait; • a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében épült és épülő tározók szerepének és hatásának újraértékelését a Tiszaroffi tározó üzemelési tapasztalata alapján; • a helyi vízkárelhárítás, a síkvidéki vízvisszatartás és a dombvidéki tározás feltételeit, javítási lehetőségeit; • a dombvidéki völgyzárógátas halastavak üzemeltetési tapasztalatait, problémáit, a kialakult gátszakadások okait; • az árvízi előrejelzés módszereinek fejlesztését; • a kisvízfolyásokra vonatkozó hidrológiai ismeretek bővítésének feladatait (beleértve az előrejelzés és a riasztás korszerűsítését a helyi vízkárelhárításban). IRODALOMJEGYZÉK Ujváry K. (2010). A „Zsófia” és „Angéla” ciklonok csapadékszinoptikai közelítése és előrejelezhetősége. Légkör, 55. évf. 4. szám, pp 137-146. Horváth A., Zsikla A., Hadvári M. (2010a). A "Zsófia" ciklon meteorológiai leírása. http://owww.met.hu/ pages/Zsofía_ciklon_20100515-18.php Horváth A., Zsikla A., Hadvári M. (2010b). Az "Angéla" ciklon meteorológiai leírása, http://owww.met.hu/ pages/Angela_ciklon_20100531 -0604.php Konkolyné Bihari Zita, Móring Andrea, Nagy Andrea (2010). Rendkívüli volt-e a 2010. május 15-18-i időjárás? http://owww.met.hu/pages/rendkivuli_majus20100515-18.php Szlávik L. (2013). Kisvizek nagy vizei (A 2010. évi árvizek és belvizek krónikája). OVF, Budapest. SZLÁVIK LAJOS okleveles mémök-hidrológus, építőmérnök (1970), vízkészlet-gazdálkodási és hidrológiai szakmérnök (1978). 1982-ben egyetemi doktori fokozatot, 1997-ben PhD fokozatot szerzett. Európa-mérnök (1999). 1970-1991. között vízügyi igazgatóságoknál, majd 2004-ig az OVF-ben, a VITUKI-ban és KvVM- ben dolgozott vezető beosztásokban. 27 éven át, 1993-tól 2000-ig tanított Baján főiskolai docensként, főiskolai tanárként. 2013-ban Professor Emeritus címet kapott. 2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi magántanára. 2014-től az OVF Vízügyi Tudományos Tanács tagja. 2016-tól a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Fontosabb kitüntetései: Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2008), Vásárhelyi Pál-Díj (2010), Reitter Ferenc-Díj (2017), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2019). Mintegy 300 publikációt jegyez (részben társszerzőkkel), amelyből 25 könyv, illetve könyvrészlet, könyvfejezet a hidrológia, árvízvédelem, vízgazdálkodás, vízügytörténet témaköreiből. Négyszer kapta meg az MHT Vitális Sándor szakirodalmi nívódíját. 1970 óta tagja az MHT-nak. Két ciklusban az MHT alelnöke (1996-2003), majd főtitkára (2007-2011), 2011-től a Társaság elnöke. MHT kitüntetései: Pro Aqua emlékérem (1977), Schafarzik Ferenc-díj (1992), Bogdánfy Ödön-díj (1999). Kutatási területei: műszaki hidrológia; magyarországi folyók árvizeinek kialakulása, hidrológiája; az árvizek elleni védekezés módszerei, technológiái; ármentesítés, árvízvédelem; a síkvidéki árvíztározás alkalmazása; az árvízszintek emelkedésének okai; vízkárelhárítási védekezés-irányítás informatikai módszerei; a hazai árvízvédekezés, árvízvédelem története; vízkészlet-gazdálkodás; vízügytörténet. A SZERZŐ
