Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
41 Szlávik Lajos: Tíz évvel „Zsófia” és „Angéla” után - Rendkívüli hidrometeorológiai és vízkárelhárítási események 2010-ben A Naplás-tavon átfolyva egy zsilip indítja további útjára a Sziles-patakot, Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren keresztül, ahol a Megyeri-erdő alatt ömlik bele a Mogyoródi-patak. Onnan mintegy másfél kilométer megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól torkollik a Dunába. A Szilas-patak vízgyűjtőjét június 14-én egy kiterjedt zivatarrendszerből összeálltjelentős csapadékot okozó zivatarcella érte el, szokatlan módon a délelőtti órákban, amely heves felhőszakadással jelentős lefolyást eredményezett. Az alig két óráig tartó csapadék során a pillanatnyi intenzitás esetenként elérte, sőt meg is haladta a 40 mm/h értéket. A csapadékmaximum függvény szerint 33 éves visszatérési időhöz tartozó nagycsapadék hullott. A két óra leforgása alatt lehullott nagycsapadék miatt a patak felső vízgyűjtőjén jelentős felszíni lefolyás alakult ki, amely miatt a patak kilépett medréből. A víz a völgy mély vonulatán folyt le a Naplás-tóig. A tó, mely árvízcsúcscsökkentő szereppel is bír, a hirtelen érkező árhullámot felfogta, és az árapasztó körbukón 15-20 cm nagyságrendű túlduzzasztás mellett vezette le. A patak lakott területeket nem fenyegetett, mivel a tározó - szerepét betöltve - kiegyensúlyozott nagyvízzé transzformálta a hullámot, mely a partéi alatt mintegy 50 cm-rel vonult le a tározó alatti mederszakaszon. A tározót sem érte olyan hidrológiai terhelés, amely beavatkozást tett volna szükségessé. BELVÍZVÉDEKEZÉSEK A 2009 aszályos nyarát követően októbertől a sokéves átlagnál jóval több csapadék érte Magyarország síkvidéki területeit. A 2009. október - 2010. június közötti kilenc havi csapadékösszeg síkvidéken mindenütt jelentősen meghaladta a sokévi átlagot, május végéig országos átlagban 225 mm-rel (65 %) (6. ábra). A talajrétegek 2010. elejére a síkvidéki területeken a 0-50 cm mélységközben közel 100%ig telítődtek. Ekkor még a talajvízszint - a 2009. évi nagyon száraz nyárnak köszönhetően - nem érte el a sokévi átlag szintjét. A karácsonyi csapadékok és a hirtelen felmelegedés hatására elkezdődött a belvízképződés, 2010. január 12- ére 107 ezer ha-ra nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága. Ekkor 7 KÖVIZIG területén 121 db szivatytyútelep üzemelt, 12 millió m3 belvizet emeltek át naponta a befogadókba. Február elejére az intenzív védekezés, a lehűlés és a csapadéktevékenység csökkenése következtében fokozatosan 30 ezer ha alá csökkent az elöntött területek nagysága. A február végi hóolvadás és esőzések hatására viszont március elsejére már összesen 175 ezer ha került belvíz alá. 2010-ben március volt az addigi egyetlen hónap, amikor az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, ami igen kedvezően befolyásolta a belvízi védekezést. Az intenzív szivattyúzásnak köszönhetően április elejére 12 ezer hektárra csökkent a belvízzel elöntött terület és az áprilisi csapadékok is inkább csak elhúzták a védekezés időtartamát, de nem növelték jelentősen a belvízzel elöntött területeket. A harmadik, legnagyobb elöntéseket hozó csapadék hullám május közepén érte el az országot. Ekkor már nem csak a talajok felső rétege volt telített, hanem a talajvíz szintje is az átlagos fölé emelkedett, valamint a Tisza vízrendszerében levonuló árvizek is súlyosbították a védekezést. A befogadók magas vízállása miatt a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, az országban már az összes síkvidéki területet, mind a 12 igazgatóságot érintette a belvíz (5. táblázat). A 91 belvízvédelmi szakaszból 81-en kellett készültséget elrendelni az elvezető csatornák, illetve a befogadó vízfolyások magas vízállása miatt. 5. táblázat. A belvízvédekezést jellemző adatok 2010. május 17. és június 17. között Table 5. Data on inland water protection between _________________17 May and 17 June 2010________________ Mutató Mértékegység Május 17. Június 5. Június 17. Elöntés [ezer ha] 91 224 151 Védekezésben levő igazgatóságok száma [db] 10 12 12 Védekezésben levő szakaszok száma [db] 45 77 69 ebből ül. fok [db] 5 3 7 Védekezésben levő szivattyútelepek száma [db] 122 189 150 Napi átemelt vízmennyiség [millió m’] 10,7 30,1 15,7 Védekező létszám [fő] 466 1042 886 A késő tavaszi - kora nyári elöntések sokkal nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaság számára, mint az év elejeiek. A legsúlyosabb helyzet június első napjaira alakult ki, június 5-én a belvízi elöntés 224 ezer ha volt, amelyből a szántó-vetés terület 115 ezer ha-t tett ki (13. ábra). A túlnedvesedett területekkel együtt mintegy 500 ezer hektáron keletkeztek igen súlyos károk. A korábbi években a 2010. évinél nagyobb elöntések (1940-42, 1966, 1999) a télikora tavaszi időszakban voltak, amikor a fajlagos károk lényegesen kisebbek. 230 OOO | ! j «tjyib 200 000 ; ■ rét. legeld I* * ■ szántó Vfetf-S 50000 o i---------------------------------.--------01.01 02.01 03 01 04 01 03 01 06 01 07 01. 08 01. 13. ábra. A belvízzel elöntött területek (2010.01.01-07.30) Figure 13. Areas flooded with inland water (01.01.2010. - 30.07.) Igen sok település belterületén is keletkeztek elöntések, június elején 133 önkormányzat rendelt el belvízvédelmi készültséget, a belterületek mentesítése céljából a vízügyi igazgatóságok nagy mennyiségben végeztek kotrási, növényzetirtási, iszaptalanítási munkálatokat. A vízkormányzás és vízvisszatartás mellett döntően belvízátemelést végeztek. 180 nagyteljesítményű szivattyútelep üzemelt szinte folyamatosan, csúcsban napi 30,1 millió m3, összesen 1,45 milliárd m3 belvíz került átemelésre (14-15. ábra). Az egész védekezés már elsősorban nem a mező
