Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

22 ton keletkezett két szakadás (220 és 160 m hosszú), majd a bal parton Tunyogmatolcsnál keletkezett egy újabb (108 m­­es) szakadás (Szeifert 1971). vízállás (cm) ' gátszakadás gátszakadás Nóbródnél Tunyogmatolcsnál 1. ábra. A Szamos 1970. májusi árhullámképe Csengéméi Figure 1. The May 1970 flood wave of Szamos River at Csenger A Szamosköz tragédiáját azonban nem csak ezek a nábrádi gátszakadások okozták, hanem döntően a folyó ro­mániai szakaszán történt események. Ott ugyanis május 14- én 17-20 óra között a folyó jobb parti gátja Szatmárnémeti térségében 9 helyen átszakadt, e gátszakadások együttes hossza 1193 m volt. Az országhatáron átömlött hatalmas víztömeg a terep lejtésvonalát követve a Szamos és a Túr közébe zúdult, elzárva a menekülés és a védekezés útját. A jobb parti védekezőket a felső szakaszon a román területen bekövetkezett töltésszakadásokon kiömlő víz hátba támadta és igen nagy pusztításokat végzett a Tisza-Szamos köz felső, déli részén is. Május 14-én a Szamos bal partján is meg­hágta két helyen a víz a töltést és azt átszakította. Itt sike­rült eredményesen védekezni, így a Szamos-Kraszna kö­zén elterülő Ecsedi-láp községei ebből az irányból nem kaptak elöntést. A rendkívüli vízszintek és vízhozamok miatt a Túr és a Szamos országhatár menti térségében, május 14-15-én 38 óra alatt összesen 17 gátszakadás következett be, 4 ma­gyar, 13 pedig román területen. A gátszakadásokat - mind román, mind magyar területen - kivétel nélkül töltésmeg­­hágás okozta. A szakadások mögött sehol sem képződött kopolya (Szeifert 1971). Az új maximumokat jelentő május közepi árhullám után a Túron és a Szamoson több kisebb árhullám vonult le. Ezek közül a Szamos árhullámai, és különösen a júniusi jelentett újabb megfeszített védekezést, egyrészt az ideig­lenesen elzárt töltésszakaszok biztonsága, másrészt a Ro­mánia felől veszélyeztető újabb elöntés miatt. Ennek elle­nére a Szamos júniusi árhulláma újabb védekezési nehéz­séget már nem okozott. A Kraszna májusi árhulláma nem igényelt jelentős védekezést, de a júniusi tetőzés 1 cm-rel meghaladta az LNV-t (1. táblázat). A tartósan magas víz­állás miatt a Krasznán intenzív védekezési munkákra volt szükség. A minden idők legmagasabb árvízi tetőzése idején az utó­lagosan számított vízhozam a Szamoson Désnél 2300 m3/s, Szatmárnémetinél 3400 m3/s volt (Podani 1972). A Sza­mos tetőző árvízi vízhozama Csengéméi 4720 m3/s volt, ami a korábban maximumnak tartott 2000 m3/s-nak több mint kétszerese (A romániai vízhozam értékek a szakirodalomból származnak, számítások eredményei. Megjegyezzük, hogy ebből az idő­szakból származó román vízhozammérésekről nincs tudomásunk. A Sza­moson a hazai szelvényekben sem volt vízhozammérés a májusi árhul­lámnál, viszont, a júniusinál három is az áradó ágon. Ezekből kiindulva számítással határozták meg a folyó májusi tetőző vízhozamát és az a Szat­márnémetire vonatkozó értéket cáfolj a.) (Csorna 1972). Összeha­sonlításul: a Duna tetőző vízhozamának addigi legna­gyobb értéke 1965-ben fordult elő, 8 280 mVs volt. A Szamos romániai töltésszakadásainak (2. ábra) leg­súlyosabb következménye Szatmárnémetit sújtotta. A ki­alakult árvízszint a város árvízvédelmi töltéseinek szintjét mindenütt 1-2 m-rel meghaladta, magasabb volt a város­ban akkor létező közúti és vasúti hídnál is. A helyi lakosok nem hitték el, hogy a meglévő városi töltéseket a víz szintje ilyen mértékben meghaladja, és a házakban marad­tak (Podani 1972). A város körül olyan zárt medence kép­ződött, melyből a víz csak túlcsordulás útján törhetett ki, a város nyugati fele mintegy 2-3 m-es vízborítás alá került. Lakóházak ezrei, gyárak, közintézmények kerültek víz alá. A város telefon, áram, gáz és vezetékes víz nélkül maradt. 2 000 ház pusztulása és 48 ember halála volt ennek a kö­vetkezménye (Tápay 1971). A szatmárnémeti katlanban a vízállás addig emelkedett, míg a túlfolyás lehetősége ki nem alakult; ennek bekövetkezte után a víz akadálytalanul zúdult a Szamosköz magyar településeire. Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. 2. ábra. A Tisza-Szamos-Kraszna-köz helyszínrajza az 1970. májusi árvízkor Figure 2. Site map of the Tisza-Szamos-Kraszna interval during the May 1970flood ÁRVÍZVÉDEKEZÉSI MUNKÁK, AZ ÁRVÍZ LEVEZETÉSE A határon túl bekövetkezett gátszakadások víztömege má­­j us 14-ről 15-re virradó éj szaka, órákon belül érkezett a ha­tárhoz, elsőként - a romániai szakadásokat követő 6 óra múlva - Nagygécre zúdult rá. Másodpercenként 1000 m3- es mennyiségben ömlött át a víz magyar területre. A határ menti falvak lakosságának kimentése a hajnali órákban kezdődhetett meg és ezt követően az árvíz által veszélyez­tetett valamennyi községet - a víz várható érkezési idejét figyelembe véve - kiürítették. Nagygéc elöntése után mindössze 16 óra múlva a teljes területet elöntötte a víz (2. táblázat).

Next

/
Thumbnails
Contents