Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
27 Kozák Péter: Az Alsó-Tisza vízgyűjtőjének vízgazdálkodási mérföldkövei az elmúlt 100 évben és kihívásai az elkövetkezendő 100 évre 12. ábra. A térség aszály érintettsége (ATIV1ZIG-VKGTT2017.) Figure 12. Drought affectedness of the region (ATIVIZIGVKGTT2017) A halastavi haltenyésztés kialakulása szorosan kapcsolódott a térség morfológiai adottságaihoz. A síkvidéki halastavak létrehozása a területen az 1930-as években kezdődött meg. A gazdálkodásra alkalmas területeken kialakított tógazdaságok teljes területe 3 100-3 400 ha között változott. A halastavak elhelyezkedésük és kialakításuk kapcsán jelentős szerepet töltenek be a térség belvízgazdálkodási feladataiban, hiszen a tározási kapacitásuk egy részét belvíztározóként is hasznosítják. A halastavak közül legnagyobb területtel 2 100 ha kiterjedésű Szegedi Fehértó rendelkezik. Napjaink egyik fontos kihívása, hogy a halgazdálkodási tevékenység során keletkező és lecsapolt vizek elvezetését hogyan lehet megoldani, a vízrendszerekben jelentkező öntözési igények biztosítása mellett. ÖSSZEFOGLALÁS Az igazgatóság működési területének természeti és éghajlati adottságai kapcsán csak folyamatos munkával biztosíthatóak a társadalmi igények kielégítése. Akár az ár- és belvíz elöntések elleni védelmet, akár a megfelelő minőségű ivóvízadók védelmét, az aszálykárok megelőzése érdekében szükséges vízkészletek területre juttatását kell végrehajtani, jelentős hatásterülettel rendelkező, bonyolult irányítású infrastruktúra hálózatok működtetését kell biztosítani a vízügyi szakembereknek. Az éghajlati környezetben tapasztalt változásokhoz komplex módon kell változtatni a rendelkezésre álló vízügyi infrastruktúrát. A társadalmi elvárások a területhasználatok megváltozásához kapcsolódóan jelentős módosuláson mennek át. Folyamatosan fejlesztésekre, módosításokra van szükség. A határmenti elhelyezkedés különlegessége, hogy a feladatok döntő része kapcsolatban áll a határokon túl elhelyezkedő vízgyűjtőkkel. Emiatt nemcsak a hazai területhasználati viszonyokra, az éghajlatváltozási tendenciákra, hanem a szomszédos országok területén végrehajtott vízgazdálkodási intézkedésekre is tekintettel kell lenni. Ezen elvárásokat csakis a hagyományok és az elődök munkájának teljes körű megismerésével, a vízgyűjtő változásainak és éghajlati környezetének folyamatos monitoringjával, illetve a rendelkezésre álló vízügyi tudományok magas fokú elsajátításával és alkalmazásával lehet teljesíteni. így jártak el a területen korábban tevékenykedő vízügyi szakemberek és korunk vízgazdálkodóinak is ez a kötelessége. IRODALOMJEGYZÉK Dövényi Z. (2010). Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Fial a K., Kiss T. (2006). A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Alsó-Tiszán II. Hidrológiai Közlöny, 86. évf. 5. szám, pp. 13-17. https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_DUNA_M uzealisl 83 l_Beszedes/?pg=0&layout=s. GWP (2015). Integrált vízgazdálkodás kelet- és Közép Európában. Technical Focus Paper. ISBN: 978-968-12- 5983-4. Kozák P. (2019). Felszíni lefolyások változása a Duna- Tisza közi Homokhátság dél-keleti lejtőjén a klímaváltozás tükrében Kézirat OVF (1964). Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest, 1964. Országos Vízügyi Főigazgatóság. 017/(1984). Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest, 1984. Országos Vízügyi Hivatal. Pálfai I. (2003). A Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányának leküzdése. Szlávik Lajos: Belvizek és aszályok Magyarországon. Közlekedési dokumentációs Kft. ISBN 963 552 382 3, pp.409-414. Szanyi J. (2015). Szakértői vélemény a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alföldi porózus vízadókkal foglalkozó fejezetéhez. Kézirat. Vágás I. (1982). A Tisza árvizei, Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, ISBN 963 602 229 1. VKI (2000). Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelve. VKI Kurca (2016). Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-19 Kurca alegység, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság https://docplayer.hu/7854379-A-2-19-kurcaalegyseg.html VKI Maros (2016). Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-21 Maros alegység, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság https://adoc.tips/a-2-21 -maros-alegyseg.html VKI Tisza (2016). Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-20 Tisza jobb part alegység, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság https://adoc.tips/2-20-also-tisza-jobb-part.html VKGTT (2017). Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv. Kézirat. A SZERZŐ KOZÁK PÉTER okleveles vízépítőmémök. Tudományos fokozatát belvízgenetikai elemzésekhez kapcsolódóan készítette el a Szegedi Tudományegyetem Földtudományi doktori iskolájában. Tudományos tevékenysége az ár- és belvízi kockázatok kezelésével és mérséklésével kapcsolatos területi vízgazdálkodásra irányul. 1994- től az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa, 2010-től igazgatója. 2007-től az Eötvös József Főiskola, illetve 2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának főiskolai docense, 2020-tól egyetemi adjunktusa.
