Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
18 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. Az Alsó-Tisza vízgyűjtőjének vízgazdálkodási mérföldkövei az elmúlt 100 évben és kihívásai az elkövetkezendő 100 évre Kozák Péter Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója (kozakp@ativizig.hu), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa Kivonat Az Alsó- Tisza vízgyűjtője különleges hidrológiai adottságokkal rendelkezik. Árvizek keletkezése szempontjából található a vízgyűjtőn olyan folyóvölgy, amely az árvizek kialakulásával kapcsolatban csak néhány napos időelőny áll rendelkezésre a védekezési feladatok irányítója számára, de olyan vízfolyás is, amelyen akár 10 napos előnye is lehet. A Tisza vízgyűjtő vízfolyásain a kialakuló árvizek képesek levonulni néhány nap alatt, de a Tisza folyó esetében akár több hónapig elhúzódó árvizekkel is meg kell küzdeni. A vízgyűjtő talaj adottságai és területhasználati módja miatt a belvizek kialakulására különösen érzékeny. Az aszályok és a vízhiányok elleni küzdelem jelentős feladatokat jelentett a múltban és jelent napjainkban is. A vízhiányok súlyossága kapcsán nagy figyelem irányul a felszín alatti készletekre a felszíni készletekkel együtt. Kulcsszavak Vízkárelhárítás, mezőgazdasági vízszolgáltatás, árvíz, belvíz, vízkészletgazdálkodás. Water management milestones of the Lower Tisza River Basin in the last 100 years and challenges for the next 100 years Abstract The Lower Tisza River Basin has special hydrological features. In terms of the formation of floods, there are river valleys in the basin that, regarding the occurrence of floods, only have a few days of advantage for the operator of defensive tasks, but there are others that provide advantage up to 10 days. The emerging floods in the Tisza River Basin are able to recede in a few days, but in the case of the Tisza River, floods lasting several months that have to be dealt with. Due to the soil characteristics and method of land use of the Tisza River Basin, it is particularly sensitive to the formation of inland excess waters. Combating droughts and water scarcity has been a major task in the past and it continues to be a major challenge nowadays as well. Regarding the severity of water shortages, much attention is paid to groundwater resources along with surface water resources. Keywords Water damage prevention, agricultural water supply, flood, inland excess water, water resources management. BEVEZETÉS Az Alsó-Tisza vízgyűjtője speciális területi és éghajlati adottságokkal rendelkezik. Síkvidéki elhelyezkedése folytán kiemelten érzékeny a hidrológiai szélsőségek kialakulásával kapcsolatban. Az érintett folyószakaszokon kialakuló csekély vízszintesések következtében a térségben átvonuló árhullámok hosszú ideig tartják árvízi terhelés alatt az árvízvédelmi védműveket. A közvetlen vízgyűjtő morfológiai és hidrológiai viszonyainak eredményeként a felszíni vizek összegyülekezése korlátozott, sokszor antropogén hatások által akadályozott melynek következtében a terepfelszínen gyakran alakulnak ki hosszú idejű belvízi elöntések. A felszínközeli talajvizek áramlási viszonyainak hatására felszíni elöntések kialakulása is növeli a térség kitettségét. AZ ALSÓ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZŐI Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területe az Alföld nagytájon helyezkedik el. Működési területe érinti Körös-Maros köze középtájat, a Duna-Tisza közi síkvidéket, az Alsó-Tiszavidék középtájat. A középtájakat az alábbi kistájak építik fel: Körösszög, Csongrádi-sík, Békési-hát, Marosszög és Dél-Tisza völgye, Bugaci-homokhát K-i fele, a Dorozsma-Majsai-homokhát, a Kiskunsági-löszöshát, a Bácskai löszös síkság, valamint a Dél-Tisza-völgy (Dövényi 2010). A terület felszínének mai képét leginkább a negyedidőszakban bekövetkezett változások határozzák meg. A táj kialakításában fluviális felszínformáló folyamatok domináltak, a szél felszínformáló hatása csak korlátozott volt. A vízgyűjtő nyugati részén a pleisztocén elején az Ős- Duna még Szeged felé folyt, s hatalmas hordalékkúpot alakított ki, kezdetekben durva, később finomabb üledéket szállított. A würm közepén a tektonikai változások miatt a folyó elhagyta a területet, s a száraz, hideg éghajlat miatt az eolikus felszínformálás vált meghatározóvá. A hordalékkúp egyenletes felszíne ettől az időszaktól vált hullámossá, melyet ma is láthatunk. A nagyarányú homokmozgások jelentősen átalakították a hordalékkúpok felszínét (VKI Tisza jobbpart 2016). A Körösök és a Maros közötti vízgyűjtőn a pleisztocén elején a Berettyóújfalu - Szeghalom - Szentes vonalon haladó Os-Tisza az alegység É-i részének fő felszínalakító tényezője volt. A Körösök ekkor még nem érték el a területet. A würmben bekövetkező tektonikai változások miatt a Tisza követve a süllyedés irányát Hódmezővásárhely felé folyt és fokozatosan magához vonzotta a Körösöket. A folytonos fluviális felszínformálásnak köszönhetően jöttek létre azok a tökéletes síkságok, enyhén hullámos síkságok, amelyek ma a táj „egyhangúságát” jelentik. Az eolikus felszínformálás ugyan csak kevés nyomot hagyott a felszínen, azonban a légkörbe jutott finom szemcsék hullópor formájában visszajutottak a felszínre és kiváló minőségű talajok jöttek létre. Az egykori
