Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
9 Schubert József és társai: Vízgazdálkodás a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén A DÉL-DUNÁNTÚL VÍZGAZDÁLKODÁSA Területi vízgazdálkodás Dombvidéki vízrendszerek, helyi vízkárelhárítás A DDV1ZIG működési területének több mint 90%-a dombvidéki jellegű, míg a dombságok mellett a Mecsek- és a Villányi-hegység is a terület része. Az 529 településből 502 helyezkedik el dombvidéki vízgyűjtőn, a dombvidéki vízfolyások hossza több mint 3 000 km, ebből a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások hossza 651 km. Az Igazgatóság vagyonkezelésében levő domb vidéki vízfolyások jelentős részét a 2014. évben a társulati vagyonkezelésből átvett, az ábrán pirossal jelölt nevű vízfolyások, illetve vízfolyás szakaszok alkotják (3. ábra). Társulati vagyonkezelesbo átvett vízfolyások 3. ábra. A DD VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások Figure 3. Water courses managed by the DD VÍZIG Az alapvetően dombvidéki jellegű működési terület egyik legnagyobb vízrendszere a Kapos vízfolyás 3 257 km2 vízgyűjtő területéből 1 950 km2 tartozik az Igazgatósághoz. A vízgyűjtő a működési terület közepén helyezkedik el, rajta minden lefolyási sajátosság megtalálható: a mecseki domb-, illetve hegyvidéki jellegű villámárvizeket generáló heves árhullámtól a somogyi síkterületek lassú összegyülekezéséig. A kisvízfolyásokon a nagyvizek előfordulási gyakorisága megnövekedett, míg a középvízi és a kisvízi tendencia nem változott vagy egy kisebb mértékben csökkent. Ezt a Kapos Kaposvár, Fészerlak-i mérőhelye alapján mutatjuk be, mely 1986-ban létesült (4. ábra). A szélsőséges jelenségek (árvíz, aszály) gyakorisága nőtt. ——KV — KÖV ---------NV 4. ábra. A Kapos vízfolyás éves vízállás jellemzői 1987-2018 között (Kaposvár, Fészerlak) Figure 4. Annual water level characteristics of River Kapos between 1987-2018 (Kaposvár, Fészerlak) A vízfolyások mederrendezési munkálatai a korábbi időkben elsődlegesen kárelhárítási szempontból (egyenes mederszakaszok, trapéz szelvény, állandó esés, gyors vízlevezetés) kerültek végrehajtásra (2. fénykép). Az utóbbi években - különös tekintettel a EU Víz Keretirányelv szempontjaira - a kárelhárítás és fenntartás szempontjai mellett előtérbe került a természeti igényeket figyelembe vevő mederrendezés, pl. az egyoldali mederfenntartás (3. fénykép). 2. fénykép. Hagyományos kialakítású vízfolyás meder az Egyesült-Gyöngyösön Photo 2. Traditionally shaped river bed of Egyesült-Gyöngyös 3. fénykép. Egyoldali fenntartású meder a Mároki-vízfolyáson Photo 3. One-side maintained river bed of Mároki watercourse A domb- és hegyvidéki területek túlsúlya miatt azonban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a villámárvizek elleni védelem, a belterületi vízrendezés és általában a helyi vízkárelhárítás célú fejlesztésekre, műszaki megoldásokra. Ezt a feladatot az Igazgatóság domborzati adottságaiból fakadóan és sok évtizedes hagyományaihoz híven árvízcsúcs-csökkentő tározókkal oldja meg. Ilyen tározó épült 2015-ben Kaposvár védelmére a Kapóson (Kapos vésztározó, 1,689 millió m3 árvíz tározási kapacitás) és 2019-ben Magyarszéknél a Baranya-csatornán (Barátúri tó, 880 ezer m3 kapacitás) a Mecsekről lerohanó árhullámok mérséklésére. Az előbbieken túl Igazgatóságunk területén Kásád térségében épült még hasonló tározó 1990- ben, ahol nem csak a Tapolca patak árvizeinek, hanem a térség belvizeinek káros többletvizeit is képesek vagyunk betározni (Zálogospusztai árvízi tározó rendszer, 1,048 millió m3 kapacitás). Ahol a körülmények lehetővé teszik,
