Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
77 Ákoshegyi György: Az MHT Balneotechnikai szakosztályának története, tevékenysége tőknér, mivel a költségeket nem lehetett teljes mértékben a belépőjegyek és a gyógyászati szolgáltatások - Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetett díj - áremelésében érvényesíteni. Ezt a hiányt többnyire az új tulajdonosok kényszerültek kifizetni! További gondot jelentett, hogy a víz és csatorna vállalatok szakmai háttere és egyéb kedvezményes elszámolási lehetősége azonnal megszűnt. Sokan jósolták a tömeges fürdő bezárásokat, de az szerencsére nem következett be, ami arra vezethető vissza, hogy a tulajdonos önkormányzatok felismerték a fürdők idegenforgalmi, valamint népjóléti jelentőségét és annak hatását a helyi lakosság életére. Ebben az időben alakult meg a Magyar Fürdőszövetség, a fürdőket üzemeltető vállalatok - vállalkozások - szakmai szervezete, amely segítséget nyújtott a szakmai, gazdasági, oktatási és érdekvédelmi ügyekben. Az összefogásból erdő tárgyalási pozíció és a kormányok segítsége, a tulajdonos önkormányzatok növekvő gazdasági ereje lehetővé tette a fürdők fejlesztését, a korszerűsítéseket és a közegészségügyi előírások/feltételek elérését. Ma már ott tartanak a fürdők, hogy stabilizálódott az anyagi helyzetük, a higiéniai követelményeket teljesíteni képesek, a vendéglátásuk színvonala nagyot fejlődött - 3-5 csillagos kategóriát ért el a létesítmények több mint 80%-a - és egyre több már nyereséges is. Ezt az eredményt csak úgy lehetett elérni, hogy több mint 2 200 fürdőmedence (a gyógymedencék kivételével) vízforgatóval lett ellátva, és a „fürdős szakmának” a hetvenes évek végétől nagy iramban kellett fejlődnie azért, hogy elérje a korszerű európai követelményeket mind tervezésben, mind kivitelezésben, mind üzemeltetésben. Hazánkban 1976-ban átadott Komjádi uszoda volt az első XX. századi technológiát és üzemeltetést képviselő létesítmény. A következő öt évben csak néhány tucat vízforgatós medence épült meg. Számos jogi és pénzügyi/gazdálkodási intézkedés eredményeként a „vízforgatási programot” 2004-re sikerült teljesíteni. A szakosztály programjaiba a fentiekben leírt fejlesztések végrehajtását segítő témákat vettünk fel, és arra törekedtünk, hogy a kollégáknak minél több konkrét megoldást tudjunk bemutatni, illetve megvitassunk technológiai és egészségügyi kérdéseket. BALNEOTECHNOLÓGIAI KIHÍVÁSOK A szakosztályi üléseken komoly figyelmet fordítottunk a vándorgyűlésekre, majdnem minden évben sikerült önálló szekciót alakítani, azokra a fürdőüzemeltetés minden területéről előadókat megnyerni. Arra is törekedtünk, hogy minél több helyszíni bemutatóval ismertessük meg a fürdők egyedi problémáit és megoldásait az önkormányzati vezetőkkel, a szakosztály tagjaival és vendégeivel. Mindenütt szóba került a szakember hiány és a képzés. Általános tapasztalat, hogy a szakterületen foglalkoztatott emberek keveset keresnek, és ez a létszámhiány meghatározó oka. Egyértelmű lett számunkra, hogy a technológiai fejlesztések mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a fürdők üzemeltetésére és ezen belül a gazdálkodásra. A fertőtlenítés Az 1990-es évek elejétől többször visszatérő téma volt a klór alapú fertőtlenítés - az uszodai klórszag és a klórkorrózió megszüntetésére. A technológiai felújítások és új fürdők építése/üzembe helyezése okán tárgyaltuk a hidrogénperoxid alapú fertőtlenítést is, ami több fürdőben teljesen kiszorítja a klóros technológiát. Egyelőre azonban nem várható, hogy ez a fertőtlenítési mód megelőzze, kiszorítsa a klórozást. A klórozás kellemetlen mellékhatásainak csökkentésére a klórdioxid megfelelő alkalmazása az egyik megbízható megoldás. Az ivóvíz előállításban és a fürdővíz fertőtlenítésben már több évtizede különböző hangsúllyal felmerült az ózon alkalmazása. Ezzel kapcsolatban folytatott viták és megbeszélések, gazdasági és üzemeltetési elemzések azt igazolták, hogy a fürdőkben csak ritkán, olyan vizek alkalmazása esetén indokolt az ózon alkalmazása, amikor a víz ásványi anyag összetételéből következő technológiai problémák megoldását segítik. A klór használatát sokan kifogásolják „egészségkárosító veszélyei” miatt és ezért a medencevíz sózási technológiát szorgalmazzák, ami tulajdonképpen helyszínen előállított klórral történő fertőtlenítés. Előnye, hogy semmilyen klór készítményt (hypo, klórgáz, klórdioxid stb.) nem kell szállítani, ugyanakkor igen nagy az elektromos berendezés beruházási költsége és a villanyszámla!! Itt kell megemlíteni, hogy a nem kémiai fertőtlenítés - pl. UV sugár, ultraszűrés - is alkalmazható, de csak kiegészítő lépésként, tekintettel arra, hogy a fürdővízben a fertőtlenítőszer tartalomnak az egészségügyi előírásoknak megfelelő mértékben jelen kell lennie. Sokak számára megtévesztő a kereskedelmi forgalomban korlátlanul elérhető családi (2-12 m3-es) medencék reklámozott UV és/vagy ózon fertőtlenítésű technológiája, ami természetesen nem közfürdő, azaz más, illetve gyakorlatilag semmilyen szabályozás nincs az üzemeltetésükre! Az ultraszűrés Az ultraszűrés már több mint tíz éve ismert a fürdővíz tisztításban. Hazánkban csak néhány berendezést telepítettek és azok sem mind működnek. Van olyan, amit az üzembe helyezésük után egy évvel leállítottak és többé nem indítottak el. A gyakorlatban kiderült, hogy csak egy homokszűrővel megtisztított vizet lehet rávezetni az ultraszűrőre, azaz a beruházási költsége igen nagy. Az üzemeltetési költsége is több mint a homokszűrőké mivel sokkal többször kell visszaöblíteni és a nagy finomságú műanyag szűrő cső kötegeket is 12-20 havonta cseréim kell! Új KIHÍVÁSOK A Hidrológiai Társaság központi rendezvényein mindig részt vettünk. A Víz Világnapi programokban is igyekeztünk megmutatkozni, ilyen volt a 2019. évi is, amikor több mint 200 diák előtt tartottunk előadásokat a víz jelentőségéről és a fürdőkről - kiemelve az ásványvizek hazai jelentőségét. A fürdők üzemeltetése A fürdők üzemeltetése kiemelt témánk. Hosszabb ideje tapasztaljuk, hogy a fürdő, mint létesítmény üzemeltetésében a víztechnológiai üzemeltetési feladatokat az épületgépészet és a létesítmény fenntartás, komplex energetikai működtetés és vendéglátás, valamint az épület felügyelet
