Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
54 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. szükséges formában történő megfogalmazása. A koncepció alkotás során az egyszerűség elvét érdemes követni. Gyakran hivatkozott megközelítés az Ockham borotvája filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. „Pluralitás non est ponenda sine necessitate ” azaz „ A sokaság szükségtelenül nem tételezendő”. Mindemellett a koncepcionális modellnek tartalmaznia kell azokat a földtani elemeket és fizikai folyamatokat, amelyek hatással vannak a modellezés célját képező hidrogeológiai jelenségekre vagy változókra. A koncepció alkotás folyamatát a 3. ábra szemlélteti. A koncepcionális modell elemei:- Geometria, Hidraulikai paraméterek (K, S),- Peremfeltételek,- Kezdeti feltételek,- Az alkalmazott áramlási egyenlet. A koncepcionális modell a valós rendszerről alkotott képünk, melyet absztrakció útján nyerünk. A koncepcionális modell matematikai megvalósulása a numerikus modell. A numerikus modell eredményeit minden esetben összehasonlítjuk a valós rendszerrel (mért jellemzők), majd a kívánt egyezés eléréséig a koncepcionális illetve a numerikus modellünk egyes elemeit (többnyire a peremfeltételeket és a hidraulikai paramétereket) módosítjuk mindaddig, míg a modell eredmények megfelelő egyezést nem mutatnak a megfigyelésinkkel. Ezt a folyamatot nevezzük kalibrációnak. KONCEPCIONÁLIS MODELL a2h a2h c^h _s0 ah ax2 o ■ ay2 az2 K at A vízáramlást leíró egyenletek. Telített vagy telítetlen áramlás, diszkrét áramlási pályák, sűrűség-függés, transzportfolyamatok,stb. Geometria: Az áramlási dómén határai, rétegek, törések, stb. Paraméterek: Minden diszkretizációs egységre definiálni kell. A modellezett folyamattól függően: Szivárgási tényező, tározási tényező, kapilláris paraméterek, stb. Peremfeltételek: A modell peremeinek minden pontjához hozzá kell rendelni H|tk °(t| Kezdeti feltételek: Minden diszkretizációs egységhez kezdeti H szükséges. Realizáció r \ A modell eredmények adaptációja a valós rendszerre. ellenőrzés v J 3. ábra. A modellezés folyamata és a koncepcionális modell elemei (Forrás: Király 1994) Figure 3. The elements of a conceptual model and the modelling process (Source: Király 1994) A koncepcionális modell alkotás egyik fontos része a modell dimenziószámának előzetes meghatározása és a modellezendő térnek a lehatárolása, valamint a hidrogeológiai rendszer leírására alkalmas egyenletek és matematikai számítási eljárás kiválasztása. Ez egyben az alkalmazott szoftver megválasztását is jelenti. Kovács és Sauter (2008) a modellezési módszereket öt csoportba sorolta (4. ábra). Minden egyes módszer különböző fizikai folyamatok szimulációjára alkalmas, ezért lényeges a megfelelő módszer - és így az alkalmazott szoftver - megfelelő kiválasztása. EPM DC CDC DFN DCN _L —\ n---1---b-1——-F-+-1 4. ábra. A hidrogeológiai gyakorlatban alkalmazott modellezési módszerek osztályozása (Forrás: Kovács és Sauter 2008) (Megjegyzések: EPM - Ekvivalens porózus médium, DC - Dupla kontinuum, CDC - Kombinált diszkrét-kontinuum, DFN - Diszkrét töréshálózat, DCN - Diszkrét csőhálózat módszerek.) Figure 4. Classification of numerical modelling methods (Source: Kovács and Sauter 2008) (Notes: EPM - Equivalent Porous Medium Approach, DC — Double Continuum Approach, CDC — Combined Discrete-Continuum Approach, DFN - Discrete Fracture Network Approach, DCN - Discrete Conduit Network Approach)
