Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
Dobó Kristóf és társai: Az árvíz- és belvízvédelem országos helyzetképe 13 8. ábra. A Tisza-völgy meglévő VTT-és egyéb tározói (OVIBER, VIZITERV Consult, VIZITERV Environ 2015) Figure 8. Existing VTTand other reservoirs in the Tisza Valley (OVIBER, VIZITERV Consult, VIZITER V Environ 2015) A megépített árvízszint-csökkentő tározók együttműködő üzemeltetése jelentős árvízszint csökkentést eredményezhet. A tározók nyitása (levezetésbe bevont tározók, nyitás, zárás) alapvetően befolyásolja az árvízi felszíngörbék alakulást. Az optimális működtetés érdekében egy döntéstámogató üzemirányítási rendszer kidolgozása történt meg, melyet egy erre a célra létrehozott elemző központ működtet, amely képes a Tisza-völgyi árvizek hidrodinamikai és hidrológiai modellezésére, valamint a levonuló árhullámképek előrejelzésére. Duna-menti védművek fejlesztése (Duna projekt) A Duna projekt célja a magyarországi Duna szakasz árvízvédelmi rendszerének megerősítése, az árvízi biztonság növelése volt, amelynek fedezetét európai uniós és hazai költségvetési támogatás biztosította. A projekt megvalósítása 2012 júniusában kezdődött és 2014 végére fejeződött be. A Duna projekt 2012-2014 között az ország egyik legjelentősebb, az árvízvédelmi biztonság növelését szolgáló projektje volt, amely 15 kistérséget, összesen hat megye (Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér, Bács-Kiskun, Tolna, Baranya) 152 településének 510 ezer lakosát érintette. A Duna jelenlegi árvízvédelmi-rendszerének alapját az árvízvédelmi fővédvonalak alkotják. A projekt keretében megvalósult fejlesztések a Duna teljes magyarországi szakaszán 12 ártéri öblözetet érintettek, az árvízi biztonság növelését célzó fejlesztések 11 projektelem keretében valósultak meg. A fejlesztett szakaszok együttes hossza közel 200 töltéskilométer volt. A kivitelezési munkálatok eredményeként 25 árvízvédelmi műtárgyat (zsilipeket, hidakat, árvízkaput) korszerűsítettek vagy építettek, több mint 100 km hosszú szakaszon töltéskorona burkolási és burkolat-felújítási munkákat végeztek. A 2013. évi árvíz szinte minden projekt-elemet munka közben érintett, helyenként a kivitelezés alatti állapot jelentős többlet-védekezési feladatokat eredményezett. A megvalósult projekt eredményeinek szakmai hatásai: • csökkent az árvízi kockázat, • növekedett az emberi élet és vagyon védettsége az árvízveszélyes területeken, • aj óbb árvízvédelmi rendszer révén várhatóan csökkennek az árvízi védekezés költségei, • a jobb megközelíthetőség miatt, hatékonyabbá és gyorsabbá válik a védekezés (Dobó 2019). Árvízi veszély-, és kockázatkezelés Magyarország számára a 2004. évi Európai Uniós csatlakozását követően, az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve az árvízi kockázatok értékelését és kezelését a tagállamokra egységesen kötelező jelleggel irányozta elő. Hazánkban a 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet „a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról” írja elő, hogy előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket kell készíteni, valamint az árvízi kockázatok kezelésére kockázat csökkentő intézkedéseket kell kidolgozni. Magyarországon ez a munka az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálása mellett 2010-ben KEOP 2.5. projektkonstrukció keretében kezdődött meg. Az Irányelv
