Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
15 Szlávik Lajos: A Körösök 1980. évi rendkívüli árvize - töltésszakadások, szükségtározások rendszere, amelyet, az Alföldet és az Erdélyi-medencét elválasztó Bihar-hegységben eredő, nyugati irányba haladó négy folyó (délről északra: Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös és Berettyó) alkot. A Hortobágy-Berettyóval kiegészülve a vízhálózat legyezőszerű vízgyűjtőn terül el (1. ábra). A vízgyűjtő terület 53%-a (a teljes hegy- és dombvidék és a domblábi síkság) Románia, 47%-a pedig hazánk területén található. 1. ábra. A Körösök vízgyűjtő területének térképvázlata (Szlávik 1982a) Figure 1. Outline map of the Körös Rivers' catchment area (Szlávik 1982a) A Körösök vízrendszerében a főfolyók - a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös (Berettyó nélkül), Berettyó és Flortobágy-Berettyó - hosszát és vízgyűjtő területének nagyságát tekintve nincsenek lényeges különbségek (7. táblázat), annál eltérőbbek viszont a csapadékviszonyok: a domborzati hatásokon túlmenően lényeges szerepet játszik a vízgyűjtő fekvése és távolsága is. Ebből eredően a Körösök vízjárása igen szeszélyes és változatos, a légköri helyzet függvényében az egyes mellékfolyókon külön-külön és együttesen is jelentkezhetnek nagyobb árvizek (így pl. 1970-ben valamennyi mellékfolyón, 1974-ben főként a Fehér- és Fekete-Körösön, 1980-ban elsősorban a Fekete - és Sebes-Körösön alakultak ki az addigi maximumokat elérő vagy meghaladó árhullámok). 7. táblázat. A Körösök vízrendszerét alkotó fő folyók hossza és vízgyűjtő területe Folyó Vízgyűjtő terület, km2 A folyó hossza a forrástól* (az összefolyástól)**, km Románia területén Magyaro. területén összesen Románia területén Magyaro. területén összesen Fehér-Körös 3 977 298 4 275 227 9 236* Fekete-Körös 4 494 151 4 645 148 20 168* Kettős-Körös 8 642 1 744 10 386 ... 37 37** Sebes-Körös 5 963 3 340 9 303 150 59 209* Berettyó 3 446 2 649 6 095 126 78 204* Hortobágy-Berettyó ... 5 776 5 776 ... 163 163* FIármas-Körös 14 605 12 932 27 537 — 91 91** A hegyvidéki vízgyűjtő legfelső részein az évi átlagos csapadékmennyiség az 1 000-1 200 mm-t is eléri, míg az alföldi területeken 550-600 mm alatt marad. A csapadék térbeli eloszlása mellett az időbeli egyenlőtlenségek is szembetűnőek - két-három hét alatt az éves mennyiség negyede-harmada is lehullhat. A hó alakjában felhalmozódó csapadék mennyisége a hegyvidéken sem haladja meg az éves érték 15-20%-át. A Körösök vízjárása igen összetett, az éghajlati tényezőkön kívül fontos szerepet játszik ebben a domborzat, a talaj, a növénytakaró, a vízhálózat, a befogadók visszaduzzasztó hatása stb. A vízmércéken észlelt vízállások a vízjárás szélsőségességét jelzik (2. táblázat) (Goda 1965, Szlávik 1982b).
