Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
Rátky István: Módszer egy mértékadó árhullám meghatározására 19 Nem csak az a lényeg, hogy mennyi a Zmár,max és az hogyan viszonyul a MÁSZ-hoz. Az 1965. évi árhullám 7i/j - T+4 napos időszakának ('EZ -is _ +4 Súlyozva r-el) súlyozott ZZ-je gyakorlatilag megegyezik (EZ)i%-al, pedig Zi965,miLx =104,33 mB.f. majdnem 1 m-el alacsonyabban tetőzött, mint az 1656,4 fkm-nél érvényes jelenlegi MÁSZ (105,16 mB.f.). Az árhullám alak is fontos, sőt olyan extrém tartósságú árhullámnál, mint az 1965-ös még fontosabb is, mint a tetőzési szint. Ez is rámutat arra, amit Völgyesi így fogalmazott meg, ,yí folyóban levonuló árhullám által indukált szivárgási folyamatokat ugyanis nem csak az árhullám tetőzési szintje, hanem az árvíz tartóssága, illetve a tetőzést megelőző vízszintemelkedés sebessége, időtartama is meghatározza, sőt az apadás jellege is. ” (Völgyesi 2019). Megnéztük, hogy az általunk ajánlott MAR hogyan viszonyul Völgyesi István által számított „átlagos árhullám”-hoz - az 3. ábrán VI-vel jelölve. Az ábrán látható, hogy T-s - T+7 között gyakorlatilag a két görbe megegyezik, az eltérés maximuma 4 cm. Az eredmény a két módszer származtatásának ismeretében meglepő. Az ábrán az is látszik, hogy a görbék menete között ott van nagyobb eltérés, ahol már Völgyesi nem az összes árhullám alapján számította az átlagos-árhullámot. A 3. ábrán bemutatjuk még azoknak az éveknek az árhullámait is, melyeknél a súlyozott 2Z-k alig térnek el a mértékadónak elfogadott "ZZ.is _ +4 Súlyozva_V jelű változat (ZZ),<%-os értékétől. Az eltérés 1965-ös árhullámnál -0,1%, 1944a.-nál és 2013-nál is csak 0,8-0,81%. Az igen kicsi eltérés azt bizonyítja, hogy a súlyozási időn belüli Z eloszlásokra a módszer nem érzékeny, az időszak összegzett értéke a döntő, (csak ezzel számoltunk később). Gyakorlatilag ugyanakkora (EZ)i%-ot kaptunk az 1944a jelű és a 2013. évi árhullámoknál. Ez még inkább aláhúzza annak fontosságát, hogy csak numerikus modellszámításokkal lehet eldönteni, hogy mértékadó lehet-e pl. egy 1944. évi árhullámhoz hasonló tetőpontú és alakú árhullám. Mint ahogy a MASZ sem univerzális, nem minden magassági szinttel kapcsolatos tervezési munkánál mértékadó, úgy a MAR sem általános. A bemutatott módszerrel kapott MÁR nem alkalmas minden árhullámot igénylő tervezéshez. Például: árvédelmi földtöltés rézsűállékonyságának tervezéséhez egy olyan módszer kidolgozása szükséges, amely az apadó-ág vízszint süllyedésének hatását jobban figyelembe veszi; egy árvízi szükségtározó térfogatának méretezéséhez is különböző árhullám alakokból indulunk ki, és az azok alapján származtatott térfogatok és azok eloszlásából meghatározott valószínűségű térfogat lesz mértékadó a tervezéshez. Mint erre példát az irodalomban találunk, (Szigyártó 2015, Rátky 2015). 3. ábra. Völgyesi-féle "átlagos-árhullám', a MAR és a legnagyobb ZZ-ket adó árhullámok Figure 3. Völgyesi type "average flood", the MAR and flood waves with the biggest ZZ
