Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
Ijjas István: Lehet-e integrált vízgazdálkodás intézményi integráció nélkül? 9 water” („nem VKI víz”) kategóriát a mélyfekvésű területek vízszintszabályozását biztosító vízrendszerek 50%-án. MILYEN LEGYEN A NEMZETKÖZI VÍZGAZDÁLKODÁSI INTEGRÁCIÓ HATÉKONY INTÉZMÉNYRENDSZERE? A Duna: Jó példa az egész világ számára. Sokan példamutatónak tartják a Duna vízgyűjtőjének - a világ legtöbb ország által megosztott vízgyűjtőjének - a nemzetközi vízgazdálkodási intézményrendszerét. A vízgyűjtőn osztozó országok az ICPDR, a Nemzetközi Duna Védelme Bizottság koordinálásával valóban nagyon fontos feladatokat oldottak meg az elmúlt 20 évben (Ijjas 2017). Márkét közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítettek Európa második legnagyobb folyója, a Duna teljes vízgyűjtő területére és elkészült az első közös árvízkockázat kezelési terv is. Megtervezték azokat az intézkedéseket, amelyekkel a vízgyűjtő felszíni és felszín alatti vizeit jó állapotba lehet hozni, illetve a jó állapotukat meg lehet őrizni, és azokat az intézkedéseket, amelyekkel az árvízkockázatot az egész vízgyűjtőn kezelni lehet. A nemzetközi vízgyűjtő irányítási szervezet és a működését biztosító szabályozások kialakultak, az igazi közös tervezés és végrehajtás módszerein azonban még javítani kell. A közös tervezés ugyanis jelenleg általában azt jelenti, hogy az országok a saját vízgyűjtő részükre elkészítik a terveket és utána azokat összeszerkesztik. Ezzel szemben a közös tervezésnek azt kellene jelentenie, hogy közösen választanak ki olyan intézkedéseket, amelyek az egész vízgyűjtő szempontjából a legkedvezőbb eredményt adják. Víz Keretirányelv kontra integrált vízgazdálkodás A Víz Keretirányelv a vizek jó állapotba hozásának és a jó állapot megőrzésének fontos eszköze, e az integrált vízgazdálkodás többet jelent, mint a Víz Keretirányelv alkalmazása. (Kindler és társai 2016, Ijjas 2017). A Víz Keretirányelv nem foglalkozik a gazdasági fejlődés vízigényeinek kielégítésével, a különböző szektorok vízpolitikai célkitűzéseinek az összehangolásával, a vízgazdálkodás tovább-fejlesztésének igényével, a különböző vízpolitikai célok összeegyeztetésével, és azzal, hogyan használják a vízkészleteket a gazdaság inputjaként, a társadalmi haszon maximalizálása érdekében. Ezek a Víz Keretirányelvnek nem is a feladatai! Az azonban nagy probléma, és súlyos gondokat okozhat a vízgazdálkodásban, ha azt hiszik, hogy igen! Olyan vízgazdálkodási intézményrendszert kell kialakítani, amely biztosítja a VKI-ben előírt vízvédelmi célok és a gazdasági és szociális célok eléréséhez szükséges vízgazdálkodási célok elérését is. A VKI előírásainak nagyon fontos szerepe van a környezeti, valamint a gazdasági és szociális politikák, tervek összehangolásában, a konfliktusok feloldásában. így a VKI az integrált vízgazdálkodás egyik legfontosabb eszköze. A vízgazdálkodásnak fontos sajátossága és az intézményrendszer működését nehezíti az, hogy: • jelentős mértékben kötődik a vízgyűjtők határaihoz; • az összegyülekező víz integrálja az emberi tevékenységek hatásait; • különösen nehéz az olyan nagy vízgyűjtőkön, amelyeken sok ország osztozik; • számos sztochasztikus folyamat befolyásolja. A jelenleginél jobb integrációra van szükség a végrehajtás szintjén: • a vízgazdálkodással közvetlenül foglalkozó szervezetek között, • a vízgazdálkodás és más területek szervezetei között, • a felszíni és felszín alatti vízgazdálkodást végző szervezetek között, • a nemzetközi vízgyűjtőkön osztozó országok között. Az előbbi sajátosságokat gondosan figyelembe kell venni az integrált vízgazdálkodás elveinek megfelelő vízgazdálkodási intézményrendszer kialakításakor. Hogyan csináljuk? Nagyon fontos az, hogy jól válasszuk meg az integráció szintjét és az illetékes szervezeteket (EU szintje, nemzeti szint, vízgyűjtő szint, helyi szint). Az integrált vízgazdálkodás fontos alapfeltétele a jól szervezett és hatékonyan működő intézményrendszer, és különösen az intézmények tevékenységének jó koordinációja. Ezt az integrált vízgazdálkodással foglalkozó minden dokumentum kiemeli. A jó koordináció kialakítását segítheti az EU által finanszírozott, NOSTRUM-DSS projekt tevékenységének egyik fontos eredménye, az integrált vízgazdálkodást biztosító országos és helyi szintű közigazgatás jó gyakorlatairól készítettjelentés (NOSTRUM-DSS, 2006). Nemcsak a vízgazdálkodási tervezésnek kell integráltnak lennie, hanem az operatív vízgazdálkodást, a vízgazdálkodás mindennapi feladatainak megoldását is integráltan kell végezni. Az operatív vízgazdálkodás és a vízgazdálkodási tervezés fő területi egysége a vízgyűjtő kell, hogy legyen. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy az integrálás és a vízgyűjtő szemlélet alkalmazása ne csak divatos szlogen legyen, hanem a valóságban is megvalósuljon. A víz- és környezeti menedzserek sok és különféle problémával szembesülnek, jelentős mértékben különböző politikai, szociális, gazdasági és környezeti feltételek között. Ezért az integrált vízgazdálkodás alkalmazásához nem lehet egységes, minden esetben érvényes módszertant és alkalmazási segédletet kidolgozni. A vízgazdálkodási problémák integrált megoldása általában különböző módszerek kombinációjának alkalmazását igényli. A Víz Világ Partnerség (GWP) folyamatosan fejleszti az online módon elérhető „IWRM ToolBox”-ot, az Integrált Vízgazdálkodási Eszköztárat (GWP 2003 és 2012). Az „eszközök” integrált vízgazdálkodási koncepciók, módszerek, amelyek közül a felhasználók az adott helyzet, körülmények és ország figyelembevételével kiválaszthatják az integrált vízgazdálkodáshoz megfelelő folyamatok, lépések és jó gyakorlatok kombinációját, illetve sorozatát. Az eszköztár hierarchikus felépítésű. Minden eszköz az integrált vízgazdálkodás valamilyen szintű eszköz-csoportjához tartozik. Folyik az európai víz politika, a Víz Keretirányelv és a hozzá kapcsolódó jogszabályok működésének felülvizsgálata. A vizsgálatot megalapozó dokumentumra {European Commission 2017) érkezett társadalmi észrevételek azt tükrözik, hogy az Európai Unió szintjén és a tagállamokban is növelni kell az intézményi integráció fokát.
