Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
71 Könyvismertetés Dobos Irma és Scheuer Gyula: Tanulmányok a hazai és külföldi hidrodinamikai rendszerekről című könyvét ismerteti Szlabóczky Pál. A könyv 297x210 mm, álló formátumú, 101 oldal terjedelmű, részletes irodalomjegyzékkel, képekkel, ábrákkal. Kiadó: Magánkiadás. Budapest, 2018. A hazai vízföldtan kiemelkedő munkásságú szerzőpárosa magánkiadásában született mű már megjelenésében is rendkívüli, nem utolsó sorban a műszaki szerkesztő Piros Olga és a PR-Innovation nyomda érdeméül. A szerzőpáros hét évtizednyi tudományos és ipari termékenységének szakmai életrajza az Előszó függeléke. Az A4 méretű, 101 oldalas füzetszerű mű, három hazai és egy vietnami ásványvizes, illetve karsztos terület régebbi és mostani hidrogeológiai vizsgálati eredményeit foglalja össze következetes rendszerezéssel és alapossággal, angol nyelvű összefoglalókkal és irodalom felsorolással, szines ábrákkal és félszáz fényképpel. Az A-B-C fejezetek hazai helyszíneket, a D-fejezet a második szerző vietnami expedíciójának eredményeit ismerteti. A Balatonfüred környéki szénsavas ásványvizek több mint két évszázados történetének, valamint a fürdőorvosok szerepének újabb részleteit is tartalmazó, fényképekkel és archív rajzokkal, korabeli leírásokkal illusztrált ismertetése után részletes tájékoztatást kapunk a lovasi, csopaki és a balatonfüredi gyógyvizek hidrogeokémiai adottságairól az 1930-2017 közötti makro- és mikrovizkémiai elemzések összevetésével, utalva a hidrodinamikai tektonikus rendszer vízminőséget meghatározó kőzetformációira, (permi homokkő, alsótriász dolomit, evaporit). A büki, sárvári, rábasömjéni hévízfeltárások az 1950- es évektől indított térségi szénhidrogén kutatásoknak köszönhetők. Az egyedülálló, izgalmas kutatástörténet mellett megismerhetjük a fürdőépítés és rekreációs fejlesztések 1960-as és 1990-es évek közötti történetét, amely jeles közreműködőinek névfelsorolását Púp Vilmos főmérnökkel kell kiegészítenünk. A Rába-vonal menti, különleges devon korú karsztos mélyszerkezeti kép és a rátelepülő neogén üledékes tározó rendszer hidrodinamikai kapcsolatában, az 56 évnyi hévíz termelés nyomán igen jelentős fizikokémiai változások következtek be a kútvizek minőségénél: „ ...a vizsgált két devon időszaki tároló rendszer kialakulásában és fejlődésében meghatározó szerepet játszottak azok a lemeztektonikai folyamatok, amelyek főleg a neogénben zajlottak le. ” A folyamat vizsgálatához tengervizet is analizáltak. Külön fejezet foglalkozik a sárvári gyógysó előállításával, osztrák kézbekerülésével, majd az egykor évi 1200 tonnányi termálkristály előállítás megszüntetésével. A C-fejezet a hajdúszoboszlói gyógy- és ásványvíz palackozásával foglalkozik. A trianoni ország- és ásványvagyon-vesztés után fellendülő szénhidrogén kutatások hévízfeltárási eredményei itt is nemcsak a fürdőfejlesztési-gyógyászati-turisztikai ipar alapját biztosítják, hanem az 1930-as évek közepétől már ivókúrára is használták, helyszíni fogyasztással és palackozással is, bár az utóbbi időben.....az Európa Unióba való belépésünk hatására a mediterrán irányzat érvényesült a kis ásványi-anyag tartalmú vizek mindinkább kiszorították a korábbi 1000 mg/l, vagy annál nagyobb mennyiséget tartalmazó palackozott ásványvizet. ” A mai nevén Hajdúszoboszlói Pávai Vájná természetes ásványvíz elsősorban emésztőszervi megbetegedések és csontritkulás ellen javasolt. A vietnámi tengeri szigethegyes karsztosodás részben szakirodalom, útikönyv alapján, de helyszíni megfigyelésekkel kiegészített ismertetése nemcsak a rendkívüli látványosság, hanem hazai fejlődéstörténeti analógiák miatt is érdekes lehet a szélesebb látókörű szakmai érdeklődők számára. A jégkorszak végétől 120 m-el megemelkedett tengerszintből manapság 50-150 méterrel kiemelkedő 4000 karsztos sziget formaelemeit nemcsak a trópusi éghajlati tényezők, hanem a variszkuszi lemeztektonikai események is alakították, aminek nagy szerepe van a beszivárgásnál. A kőzetanyag főként paleozoos mészkő, ritkábban triász, amelyen nagy tömegekben váltak ki az édesvízi mészkő zuhatagok. A fejezet kitér a felszíni vízfolyások fejlődésmenetére és ismerteti a trópusi szigethegyes karszt változatait. A szerző által meglátogatott Ha Long-öböl látványos elvi metszetekkel kiegészített leírásából idézve: .....a különböző korokban lejátszódó lemeztektonikai folyamatok a térségben meghatározó szerepet játszottak és játszanak ma is a térség karsztosodásában, és ezen belül egyes karsztos hidrodinamikai rendszerek fejlődésében, valamint napjaink szigethegyes karsztváltozatainak kialakulásában. ” A kiadványt nemcsak szakembereknek, hanem a gyógyvizek iránt vonzódó polgárok számára is ajánlom! Hozzáférhető a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (Budapest, Stefánia út 14) könyvtárában. Szlabóczky Pál aranydiplomás ipari geomérnök
