Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
46 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. Baghdadi N., Bernier, M., Gauthier R., Neeson I. (2010). Evaluation of C-band SAR data for wetlands mapping. International Journal of Remote Sensing 22(1), 71- 88. Bourgeau-Chavez L. L., Kasischke E. S., Brunzell S. M., Mudd J. P., Smith K. B., Frick A. L. (2010). Analysis of space-borne SAR data for wetland mapping in Virginia riparian ecosystems. International Journal of Remote Sensing 22(18), 3665-3687. Dawson T. P., Berry P. M., Kampa E. (2003). Climate change impacts on freshwater wetland habitats. Journal for Nature Consecution 11(1), 25-30. Elyouncha A., NeytX., Stojfelen A., VerspeekJ. (2015). Assessment of the corrected CMOD6 GMF using scatterometer data. In: Proceedings of SPIE 9638, Remote Sensing of the Ocean, Sea Ice, Coastal Waters, and Large Water Regions, 11 p. Engman E. T. (1996). Remote sensing applications to hydrology: future impact. Hydrological Sciences Journal 41(4), 637-647. Erdélyi M. (1975). A magyar medence hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny 55. évf. 4. szám, pp.147-155. ErM’in K. L. (2009). Wetlands and global climate change: the role of wetland restoration in a changing world. Wetlands Ecology and Management 17, 71-84. Google Earth Engine Team (2015). Google Earth Engine: A planetary-scale geospatial analysis platform. https://earthengine.google.com/ Gorelick N, Hancher M., Dixon M., Ilyushchenko S., Thau D., Moore R. (2017). Google Earth Engine: Planetary-scale geospatial analysis for everyone. Remote Sensing of Environment 202, 18-27. Gulácsi A. (2017). A vizes élőhelyek vízborítottságában bekövetkező változások vizsgálata radarfelvételekkel, a Google Earth Engine használatával. In: Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században, V. Blanka, Zs. Ladányi (eds.), Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged, pp. 188-199. Hess L. MelackJ. M., Simonéit D. S. (1990). Radar detection of flooding beneath the forest canopy: a review. International Journal of Remote Sensing 11(7), 1313- 1325. Kasischke, E. S., MelackJ. M., Dobson M. C. (1997). The use of imaging radars for ecological applications—A review. Remote Sensing of Environment 59(2), 141-156. Kohón B. (2014). GIS-alapú vizsgálat a Duna-Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében. Doktori (Phd) értekezés. ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest. 138 p. Kovács F. (2009). Változékonyság értékelése vizes élőhelyeken - műholdképek alapján. Hidrológiai Közlöny 89(2), 57-61. Lang M. W., Kasischke E. S. (2008). Using C-Band Synthetic Aperture Radar Data to Monitor Forested Wetland Hydrology in Maryland's Coastal Plain, USA. IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing 46(2), 535-546. LeeJ. S. (1980). Digital image enhancement and noise filtering by use of local statistics. IEEE Trans, on Pattern Analysis and Machine Intelligence 2(2), 165-168. Lee J. S. (1981). Refined filtering of image noise using local statistics. Computer Vision, Graphics, and Image Processing 15, 380-389. Li W, Du Z, Ling Zhou D., Wang H., Gui Y., Sun B., Zhang X. (2013). A Comparison of Land Surface Water Mapping Using the Normalized Difference Water Index from TM, ETM+ and ALL Remote Sensing 5(11), 5530- 5549. Mádlné Szőnyi J.. Simon Sz., Tóth J., Pogácsás Gy. (2005). Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna— Tisza közi Kelemen-szék és Kolon-tó esetében. Általános Földtani Szemle 30, 93-110. McFeeters S. K. (1996). The use of the Normalized Difference Water Index (NDWI) in the delineation of open water features. International Journal of Remote Sensing 17(7), 1425-1432. Mezősi G., Blanka V, Ladányi Zs., Bata T, Urdea P., Frank A., Meyer B. (2016). Expected mid- and long-term changes in drought hazard for the South-Eastern Carpathian Basin. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 11(2), 355-366. Pálfai I. (1994). Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3, Békéscsaba, pp. 111-125. Pálfai I. (2010). A Duna-Tisza közi hátság vízháztartási sajátosságai. Hidrológiai Közlöny 90. évf. 1. szám, pp. 40-44. Rakonczai J. (2013). A klímaváltozás következményei a dél-alföldi tájon. (A természeti földrajz változó szerepe és lehetőségei). Akadémiai doktori értekezés, Budapest. 167 p. Rakonczai./, Fehér Zs. (2015). A klímaváltozás szerepe az Alföld talajvízkészleteinek időbeli változásaiban. Hidrológiai Közlöny, 95. évf. 1. szám, pp. 1-15. Saha S., Moorthi S., Pan H-L., Wu X., Wang, J. et al. (2011). The NCEP Climate Forecast System Reanalysis. Bulletin of American Meteorological Society, 91, 1015- 1057. Simon, Sz. (2010). Characterization of groundwater and lake interaction in saline environment, at Kelemenszék lake, Danube-Tisza Interfluve, Hungary. PhD dissertation, Manuscript, ELTE Budapest, p.177. Szalai J., Kovács J., Kovácsné Székely I. (2011). A Duna - Tisza köze csapadék és talajvízszint-adatainak vizsgálata klaszteranalízissel. In: Környezeti változások és az Alföld, J. Rakonczai (ed.), Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba. pp. 111-118. Szanyi J., Kovács B. (2009). Egyesített 3D hidrodinamikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a magyar-szerb országhatár menti régióban. INTERREG III/A HUSER0602/131. Szilágyi J., Vörösmarty Ch. (1993). A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedések okainak vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 75. évf. 3. szám, pp. 280-294.
