Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
44 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. A 2016. januári és februári vízborítások között jelentős a különbség. Mindkét hónapban rossz volt a képminőség: januárban 2, míg februárban is csak 3 kép állt rendelkezésre. A szélsebesség havi átlaga rendre 8,4 és 11,3 m/s volt. Sajnos összehasonlítási alap nincsen az emelkedő pályával, ugyanis a nagy szélsebesség (> 12 m/s) miatt az emelkedő pálya adatait ki kellett zárni. E két hónap eredményei ezért megbízhatatlanok. Összességében kijelenthetjük, hogy az emelkedő müholdpálya esetén kicsivel jobbnak mondható az adatminőség a vizsgált területen, ugyanis a legtöbbször több kép állt rendelkezésre havonta, mint a süllyedő pálya esetén. A minimum és maximum borítások az emelkedő pálya esetén is ugyanazokra a hónapokra esnek, viszont az értékekben eltérnek. Ennek oka az eltérő időben készült felvételek, a szél által keltett hullámok miatti rossz képminőség és a felvételek eltérő száma az emelkedő és a süllyedő pályák esetén. Következtetéseinket alátámasztják a Sentinel-1 SÁR és Sentinel-2 optikai adatok integrációs lehetőségét a belvízi elöntés térképezéséhez kötődően vizsgáló hazai kutatócsoportok eredményei (van Leeuwen és társai 2017, Vekerdy és társai 2018). A radarfelvételezés alapú, stabil időfelbontású értékelést jól kiegészítik a multispektrális osztályozás és a spektrális index információk. Ezt a következtetést szintén levonhatjuk a saját eredményeinkből, ugyanis egyértelműen látszik, hogy az optikai és a radaradatokból számolt vízborítások jól egybevágnak. Ennek szemléltetésére a 6. ábrán a 2015. februári radarkompozitokat hasonlítottuk össze egy 2015. februári 18-i Landsat 8 hamis színes kompozitképpel. A Landsat 8 képen sötét- és világoskék, esetenként fekete szín jelzi a vízfoltokat, míg a radarnál egyértelműen a fekete szín. Megnéztük, hogy a téli jégborítás mennyire befolyásolja a vízborítás érzékelését. 2017 januárjában fedte jég a tavakat, de mégis szinte megegyezik a két különböző pályán vételezett adatokból számolt vízborítás. Ennek magyarázata, hogy a jég is hasonlóan sima felszínt képez, mint a nyugodt víztükör. Azt tapasztaltuk, hogy a radar esetén a téli időszak jégpáncélja nem befolyásolja lényegesen az érzékelés pontosságát. A vízindexek esetén viszont problémát okozhat a vízhez hasonló, magas indexértékeket felvevő hóborítás, ezért ez esetben célszerű elkerülni a havas képek használatát, ahogyan mi is tettünk. A 7. ábrán összehasonlítottuk a radar, a Sentinel-2 és Landsat 8 adatokat a 2017 januárjában, amikor jég- és hóborítás is jellemző volt. Az optikai képek érdekesebbek számunkra. Cián színnel szépen látszódik a hóborítás, a sötétkék árnyalatok a tavak feletti jégborítást jelzik. A Sentinel-2 kép január 8-án készült, míg a Landsat 8 mediánkép január 6-án, 15-én és 22-én készült felvételekből áll össze, ezért tér el a hóborítás kiterjedése. Sentinel-1 DESC RGB: VH/W/VV Sentinel-1 ASC RGB: VH/VV/VV Landsat 8 RGB: 7/5/4 Dátum: 2015/02 IIKK! II UHUI 2IKHI ÍIHHHli 6. ábra. A 2015. februári Sentinel-1 radar és Landsat 8 felszíni reflektancia kompozitok összevetése (Megjegyzés: Az RGB: 7/4/5 a MIR/NIR/látható vörös műholdkép-sávok kombinációját jelenti. MIR (middle-infrared): középső infravörös sáv 0. 2.1 pm): NIR (near infrared): közeli infravörös sáv il.-0.8-0,9 pm).) Figure 6. Comparison of Sentinel-1 radar and Landsat 8 surface reflectance composites in February 2015 (Note: RGB: 7/4/3 means the combination of MIRJNIR/visible red satellite image bands. MIR: middle infrared band at k=2,l pm: NIR: near infrared band at 1=0,8-0,9 pm)
