Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
39 Gulácsi A. és Kovács F.: Radaralapú vizesélőhely-monitoring Sentinel-1 adatokkal sorok nyerhetők a felvételekből, mert a vízháztartás szempontjából fontos tavaszi időben sokszor felhős az ég. A radarok esetén azonban a mikrohullámok akadály nélkül áthatolnak még a vastag felhőzeten is. A radarfelvételek feldolgozása a magas számításigény és a sok feldolgozási lépés miatt nagyon hosszadalmas lenne. A 2010-es évektől színre lépett a felhő alapú számítástechnika, amelyet az egyre növekvő mennyiségű digitális adat („big data”) feldolgozásának a szüksége hívta életre. A felhő alapú szolgáltatások (cloud computing) a hálózaton keresztül érhetők el. A szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szoftver és a kapcsolódó adatok központilag vannak tárolva (egy internet felhőben, esetünkben a Google szerverein), ugyanakkor a felhasználói hozzáférések egy vékony kliensen keresztül zajlanak. A Google Earth Engine egy ilyen felhő alapú platform, amit a műholdképek és egyéb földi megfigyelési adatok feldolgozására hoztak létre (Gorelick és társai 2017). Hozzáférést nyújt a Google képi adattáraihoz és biztositja számítási teljesítményt és azokat a funkciókat, amik a képek feldolgozásához szükségesek. A JavaScript és a Python programozási nyelveken érhető el a Google Earth Engine API-ja (application programming interface, alkalmazásprogramozási felület - ezen keresztül férünk hozzá az internet felhőhöz szkriptek futtatásával). Mi a webböngészőből elérhető JavaScript API-t használtuk. A vizsgált vizes élőhely és vízháztartási kérdései A Homokhátságban a talajvízszintek 1956-60-as kiinduló állapothoz képest az 1990-es évek közepéig átlagosan 2,5-3 métert süllyedtek (VITUKI 2006). A vízszintsüllyedés okainak keresésére és modellezésére számtalan tudományos kutatás folyt és folyik jelenleg is hazánkban (Rakonczai és Fehér 2015). Szilágyi és Vörösmarty (1993) szerint az 1960. évi állapotból kiindulva az 1961-1987 között tapasztalható talajvízszint-süllyedést 70%-ban a rétegvíz-kitermelés, 15%ban a kedvezőtlen időjárás és 15%-ban az erdőterületek növekedése okozta. Páljai (1994) szerint: időjárás (csapadék és párolgás) - 50%; rétegvíz-kitermelés - 25%; talajvíz-kitermelés - 6%; területhasználatban bekövetkezett változások — 10%; vízrendezésben bekövetkezett változások - 7%; és egyéb tényezők (pl. szénhidrogén-bányászat, stb.) - 2%. Pálfai (2010) viszont az emberi és a természetes tényezők talajvízszint-süllyedésben játszott szerepét már rendre 1/3, illetve 2/3 részre teszi. Kohán (2014) szerint az 1970-es évek végéig elsősorban a klíma határozta meg a talajvízszintet, de 1980 után már a nem időjárási okok is jelentősen közrejátszottak a süllyedésben: szerinte a természetes tényezőkön félül az erdőtelepítések 53 cmrel, a vízkitermelés pedig 70 cm-rel járulhatott hozzá az átlagos talajvízszint csökkenéséhez 1981-2010 között. Duna-Tisza közén tapasztalható talajvízszint-süllyedés hátterében fő tényezőként a tavaszi csapadékhiány áll (Völgyesi 2006. Szanyi és Kovács B. 2009. Rakonczai 2013). Völgyesi I. (2006) a MODFLOW áramlásmodellező szoftver segítségével modellezte a Homokhátság vízháztartását és arra az eredményre jutott, hogy a talajvízszintek csökkenésében a legerősebb tényező az időjárás. A magas térszínü területeken körülbelül 80 %-os súlyú. Körülbelül 13 %-os súllyal befolyásolják a magas térszínü területek talajvízszintjét az erdők. 5 % alatti szerepük van a belvízcsatornáknak. A víztermelés utolsó 10 évben történt változása pedig 2 %-nál is kisebb hatású. ADAT ÉS MÓDSZER A mintaterület A mintaterületünk, az 1. ábrán látható Felső-Kiskunsági tavak, a Duna negyedkori árterületén helyezkedik el, amit egyrészt a hátság területén beszivárgó vizek feláramlási területeként, másrészt pedig a Kárpát-medence regionális áramlási rendszerébe illesztve a mélységi vizek feláramlási zónák egyikének ismerünk (Erdélyi 1975, Tóth és Almási 2001, Mádlné és társai 2005, Szalai és társai 2010). Bár létezik gravitációs talajvízáramlás a magasabb hátsági területek felől a Duna-menti síkság felé, de ennek szerepe a Felső-Kiskunsági tavak vízellátásában másodlagos, elhanyagolható. Simon (2010) szerint a magasabb rendű áramlási rendszerek, a túlnyomásos és gravitációs rendszerek vizei közvetlenül nem csapolódnak meg a Kelemen-széknél és annak környezetében. Mennyiségileg nem befolyásolják a tó vízmérlegét, ugyanis a tó körül egy zárt áramlási cella található. A tavak vízmérlegét a lehullott csapadék és az evapotranszspiráció befolyásolja a mintaterületünkön. Valószínűsíthető, hogy a homokhátsági talajvízsüllyedés számottevő hatása nincsen a Felső-Kiskunsági tavak vízellátottságára, így a klimatikus hatások és az időjárás szerepe meghatározó. 1. ábra. A mintaterület a Felső-Kiskunsági tavak (Háttérkép: Sentinel-1 2014-2018 kompozitkép, RGB: VH/VV/W) Figure 1. The study area is the Felső-Kiskunság lakes (Background image: Sentinel-1 2014-2018 composite, RGB: VH/VV/VV) Sentinel-1 radarfelvételezés és a vízborítás érzékelése Igaz, hogy a radarfelvételezést a felhők nem befolyásolják, de az aktív távérzékelés nem teljesen független az időjárástól. A legsúlyosabb problémát a szél jelenti,
