Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
32 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. Az intercepciós vizsgáltok során született eredmények dékmérések vegetációs időszakra vonatkozó adatai (1. tábértelmezéséhez a meteorológiai állomás és a kézi csapa- lázat) az alábbiak (Bolla és társai 2018): 1. táblázat. Az egyes vegetációs időszakok meteorológiai jellemzői (a Bócsai állomás adatai alapján) ______Table 1. The meteorological elements of each vegetation period (data of Bocsa station)______ Meteorológiai adatok 2012 2013 | 2014 Vegetációs időszak: 03.31-09.01 Csapadék (mm) 164 224 428 Csapadékos nap 49 51 70 5 mm alatti csapadék (nap) 40 37 45 Relatív páratartalom (%) 62,3 66.8 70,9 Átlaghőmérséklet (°C) 19,6 18,7 18.0 Globálsugárzás (átlag, J/cm2) 2099 2110 1983 Intereepció és törzsi lefolyás A vizsgált fenyőállományban a különböző évek vegetációs időszakainak intercepciója között eltéréseket láthatunk. A 2012-es év vegetációs időszakában a legmagasabb érték 28 % volt, ezzel ellentétben 2014-ben ugyanez az intercepciós érték 23%-ra volt tehető. A %-ban kifejezett intercepciót növeli a kis csapadékú csapadékesemények magas aránya és a nagyobb páraéhség (kisebb relatív páratartalom, magasabb átlaghőmérséklet). Az 1. táblázatban közölt meteorológiai adatok a fenti megállapításokat egyértelműen alátámasztják (Bolla és társai 2018). Az egyes évek meteorológiai adatai nagymértékben meghatározzák az intereepció értékét (Sitkey 1999. pl. öt év alatt 23-33% közötti éves intercepciós értékeket mért ugyan azon lucfenyvesben). Az eredmények összehasonlitása nehézkes az eltérő szakirodalmi adatokkal (Járó 1980: 16%, Gácsi 2000: 19,5%, Sitkey 2004: 25%). 2. táblázat. Intereepció és törzsi lefolyás az erdeifenyvesben (Bocsa 51 D) Table 2. Interception and stem-flow in the Scots pine stand (Bocsa 51 D) Jellemzők 2012 2013 2014 Vegetációs időszak: 03.31-09.01 Csapadék (mm) 164 224 428 Koronán áthulló csapadék (mm) 115(70%) 156(70%) 319(74,5%) Törzsi lefolyás (mm) 3 (2%) 9 (4%) 11 (2,5%) Állományi csapadék (mm) 118(72%) 165 (74%) 330 (77%) Intereepció (mm) 46 (28%) 59 (26%) 98 (23%) A kis csapadékok (legfeljebb 2 mm) jelentősége nem elhanyagolható az intereepció szempontjából. Ha 2 mm alatti csapadékú napokat az intereepció számításánál figyelmen kívül hagyjuk fent magyarázott intercepciós különbségek eltűnnek (2012: 22%, 2013: 24%, 2014: 23%). Ennek oka, hogy 2 mm alatti csapadéknál az átlagos intereepció 99-100%, a lassú intenzitású csapadékok esetében (Bolla és társai 2018, Sitkey 1999). 3. táblázat. Intereepció és törzsi lefolyás a szürke nyárasban (Bocsa 51 E) Table 3. Interception and stem-flow in the Grey poplar stand (Bocsa 51 E) Jellemzők 2012 2013 2014 Vegetációs időszak: 03.31-09.01 Csapadék (mm) 164 224 428 Koronán áthulló csapadék (mm) 117(71%) 152 (68%) 304(71%) Törzsi lefolyás (mm) 13 (8%) 27(12%) 43 (10%) Állományi csapadék össz. (mm) 130 (79%) 179 (80%) 347 (81%) Intereepció (mm) 34 (21%) 45 (20%) 81 (19%) A szürke nyárasban kapott adatok azt mutatják, hogy a koronán áthulló csapadék mennyisége az egyes években majdnem megegyezik a fenyvesben mért értékekkel. A fő különbséget a nyárasban mért nagyobb törzsi lefolyás adja. Ez a jelenség a nyáras faállomány sima, vízvezető kérgével magyarázható. Az intercepciós értékek meteorológiai jellemzőktől való függése a szürke nyárasban is kifejezésre jut, de kevésbé, mint az erdeifenyves esetében (Bolla és társai 2018, a 2. és 3. táblázat). A gyepterületek intercepcióját Hagyó (2009) bugaci méréseit felhasználva adtuk meg. Az akácos faállomány intercepcióját Járó (1980) eredményei alapján adtam meg a vízmérleg felállításához és a vízforgalmi modellezéshez. A talajvízszint alakulása A bócsai parlagkútban a talajvízszint átlagosan 3,06 mes mélységben volt. A kutatás teljes időtartama alatt ebben a kútban mértük a legmagasabb talajvízszintet. A mérési időszakban a talajvízszint növekedése volt megfigyelhető, amely a sekélyen gyökerező lágyszárú növényzet és a 2014 nyarán és őszén hullott csapadék hatására alakult ki. Az erdeifenyő faállomány (Bocsa 51 D) alatt, nyugalmi időszakban, 5-10 cm-rel húzódott mélyebben a talajvízszint, a fátlan kontrollterülethez képest. Ez az érték a vegetációs időszak során nem növekedett jelentősen, mivel a talajvíz ingása a teljes vizsgált időszakban nem haladta meg a 25 cm-t. Az egyes csapadékeseményekre a parlagterület alatti vízszint viszonylag gyorsan reagált, viszont a különbségek rendre kiegyenlítődtek.
